Könyv

A legfrissebb Narancsban nagyinterjú olvasható Závada Pállal. Az írót új, javarészt a második világháborúban játszódó regényéről kérdeztük. Az akkori és a mai dilemmák kapcsolatáról alkotott véleménye azonban csak itt olvasható.

A napjainkban, Berlin közepén sértetlenül felébredő Hitlerről szóló Nézd, ki van itt című bestseller szerzőjével az istenszerű Hitlerről és Magyarország elrablásáról, kutyakölykökkel pózoló nácikról, nevetséges emlékművekről és kedves diktátorokról beszélgettünk.

„Végül is hogyan kell futballozni? Gyengéden, mint aki szeretkezik, vagy otrombán, mint aki a busz után rohan?” A brazíliai vébéhez időzítve megjelent magyarul is a 21. század legfontosabb futballkönyve.

A leginkább szobrászattal foglalkozó, a kilencvenes évek eleje óta a Képző- és Iparművészeti Lektorátusban dolgozó művészettörténész erősen szubjektív, bár állítása szerint hiteles, a napi művészeti történéseket lejegyző naplója igen érdekes olvasmány.

Sértettség és önimádat, nyakon öntve egy kevés gyermeki naivitással - ezek a legfontosabb attribútumai a WikiLeaks-alapító letiltott önéletrajzának. Julian Assange ellentmondást nem tűrően próbálja lenyomni az olvasók torkán a maga igazságát, ami lényegében arról szól, hogy ő azon kevesek egyike, akik tisztán látják, hogyan nyomják el mindenféle gonosz erők az embereket pusztán azáltal, hogy elzárják őket az információtól.

Többszörösen díjazott könyvét a Scolar Kiadó jelentette meg magyarul. A Végtelen-fjord prófétái című regény dán-norvég szerzőjével budapesti látogatásakor beszélgettünk az elérhetetlen szabadságról, Grönlandról és egy gyilkosságról.

Nemrég jelent meg 77 pesti recept című gasztronómiai anyaregénye. Beszélgettünk a főzési tízparancsolatról, egy pesti mozgalmárnő receptjeiről, magyar és spanyol irodalmi tapasztalatokról, és a Kádár-korszak éjjeleiről-nappalairól.

A kortárs indián irodalom meghatározó alakjának tartják, válogatott verseinek magyar kiadása tavaly decemberben jelent meg. Nagy Kis-Madárral, vagyis Chibenashival az amerikai nagykövetség által szervezett magyarországi körútja során beszélgettünk.

Mátyás király budai könyvtára a magyar művelődés egyik csúcsteljesítménye. Már saját korában is Európa legnagyobb gyűjteményeivel vetekedett, a pápa vatikáni könyvtárához volt hasonlítható. Most négy kiemelkedő szépségű kötetet meg is nézhetünk az Országos Széchényi Könyvtárban.

Bíró Zsófia A boldog hentes felesége című könyvének műfaji besorolása kétes és veszélyes művelet. Regénynek hívja magát, mert minden más címke lekopna róla, hiszen nem életrajz és nem gasztrokönyv. Rövid írásai nem novellák vagy tárcák, regénnyé mégsem állnak össze, hiába van jelen az általában adott témakört vagy eseményt - egy ételt vagy egy disznótort - körülíró pár oldalas fejezetek mindegyikében a főszereplő házaspár.

A 24. századra az emberiség kirajzott a Naprendszerbe, lakhatóvá tette a környező bolygókat és aszteroidákat, miközben a tönkrevágott Föld - nyomorgó lakóival együtt - afféle manifeszt rossz lelkiismeretként kering régi pályáján.

Újrajátszás is lehetne a regény címe, amely egyetlen, szerteágazó, gazdag szövegfolyamba rendezi mindazt, ami a román (kelet-európai) társadalomban lejátszódott a második világháború alatt és után, illetve a rendszerváltás előtt és után.

A holokauszttól a háború utáni diktatúrákon át szeptember 11-ig vezet az Odú, a román író könyvfesztiválra megjelent regénye. Kertész Imre szerint Manea "feltárja, miként váltaz állandó menekülés, a kivetettség, a hazátlanság korunk emberének természetes létformájává".

"A 20. század magyar történelmét alapjában véve kudarcok, kataklizmák, tévesztett megoldási kísérletek sorozatának tekintem" - szögezi le a tanulmánykötet egyik szerzője, Tverdota György. Álláspontjával nem nehéz egyetérteni, ha végigolvassuk a múlt század elejétől a jelenig ívelő, elsőként Erdős Renée önéletrajzi regénytetralógiáját, utolsóként Kőszeg Ferenc visszaemlékezéseit elemző húsz kultúratudományi tanulmányt.