Könyv

Szembenézés – Sándor Erzsi: Szegény anyám, ha látnám

Könyv

Én az élet dolgait két részre osztom: rettenetesekre és nyomorúságosakra - fogalmaz Woody Allen (figurája) az Annie Hall egyik híres jelenetében, s a rettenetesekre például rögtön elsőre a vakságot hozza fel.
false

Mi, látók alighanem kivétel nélkül mindannyian egyetértünk ezzel a besorolással, s nyilvánvalóan épp így gondolkodás nélkül ide sorolnánk azt is, ha a gyermekünk veszítené el a szeme világát. Nehéz, sőt feszélyezően fájdalmas téma az tehát, amelyről Sándor Erzsi önéletrajzi könyvet írt, s így könnyen gondolhatnánk, hogy munkáját a tiszteletet érdemlő, de megterhelő olvasmány kevéssé csábító zsánerébe illeszthetjük majd. És bizony nagyot tévednénk, hála Sándor Erzsi önsajnálatot, hős anyai piedesztált és érzelmi felstilizálást messziről elkerülő elbeszélői modorának. Merthogy anyai visszaemlékezéseiben a szentimentalizmus helyén fanyar humort meg a szülői tökéletlenség őszinte felvállalását találjuk, és éppen póztalanságában hatásos, tárgyszerű beszámolót kapunk egy történetről, amelyet kézre eső zsurnalisztafordulattal oly könnyű lenne kálváriának elkeresztelni.

Rohanás orvostól orvosig egy csecsemővel, majd kis- és nagyfiúval, szemnyomásmérések és műtétek, nyaralások és világjárások, út a "Gyengédlátó"-tól a Vakodáig, s ezzel párhuzamosan egy anyai pályamódosítás (vidéki színésznőből fővárosi riporter), valamint egy házasság kiszenvedése. A könyv bő kétszáz oldalán nem egy hoszszúra nyúlt babanapló, hanem egy rettenetek és fájdalmak közepette is ismerős-életszerű családtörténet tárul az olvasó elé, annak minden vonzerejével és esendőségével. A vonzerőt mindenekelőtt Sándor Erzsi üde és önreflektált történetmesélői irálya jelenti, no és persze az anyai, apai, fiúi, nővéri, nagymamai és pótanyai együttműködések és egymásnak feszülések érzékletes átnézeti rajza. Az esendőséget az ilyen családi elbeszélésekből elmaradhatatlan banalitások képviselik, ám még ezeket is elfogadhatóvá teszi a szimpla belátás, hogy az irodalommal szemben az életnek nincs restelkednivalója a banalitások miatt.

A könyv a gyakorlatban négykezes alkotás, hiszen az anyai elbeszélést időről időre megszakítja a fiúi kommentár, az immár huszonéves Tamás egy-egy reflexiója, amely hol árnyalja, hol ellenpontozza az anyai emlékeket. E részletek főmotívuma a közösségi ösztön és vágy kiéléséért folytatott szívós küzdelem, a látás-nem látás goromba, de elemi erejű társadalmi határvonalát meghaladni vágyó kapcsolatkeresés, s a periférián vegetálással soha meg nem elégedő makacsság. Nevelés és önnevelés küzdelmes folyamata áll ezeken a lapokon, s a gyermek, majd a fiatalember számára egyaránt oly izgalmas és fontos stratégiai érzék diadala, amely - sok esetleges mozzanat mellett - sikeresnek mutatja Tamás integrációját, azaz egyszerűbben fogalmazva: életét. S ha nem is hihetjük, hogy a kötetzáró szicíliai jelenetben az Úristennel fennen perelő anya megkapta az okkal elvárt bocsánatot, az egyértelmű olvasói rokonszenv ritka ajándékát annál bizonyosabbnak ítélhetjük.

Park Könyvkiadó, 2013, 216 oldal, 2900 Ft

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Egy banánköztársaság bukása

  • Ács Pál

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

Melyik út megyen itt Budára?

  • A szerk.

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

Készpénz és ígéret

  • A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.