Könyv

Angol teológus szerzőnk, s ez korántsem egyedi példa, egykoron részecskefizikusként kezdte pályafutását, s ebbéli munkásságát utólag sem tagadta meg. Nem arról van szó tehát, hogy csalódott volna a modern természettudományokban, s erre keresett volna vigaszt az anglikán egyházban - bár kétségtelen, hogy bizonyos tudományos szemléletmódokra kritikusan tekint, ám az efféle önreflexió nem számít kivételesnek még a tudományon belül sem, pláne nem a világias-szekuláris tudományfilozófiában. Barotányi Zoltán

Néhány ezer kilométerrel nyugatra a könyvkiadók hatalmas lehetőségének, az egyik legfontosabb és legjobban fejlődő hétköznapi találmánynak tartják; valamivel keletebbre komoly szakmai viták tárgya - Magyarországon viszont gyakorlatilag ismeretlen az e-book (digitális könyv, e-könyv) és az e-könyv-olvasó készülék fogalma is. Kovács Bálint

A fülszöveg "hátborzongató történeteket" ígér, és igaza van, az olvasót borzongás fogja el. Csakhogy ez a borzongás nem élményből fakad, izgató bizsergésből, még csak nem is jóleső lúdbőrözés vagy az elbeszélések világában megjelenő hősök iránt érzett szánalom, még ha az elbeszélő mindenáron ezt is szeretné; inkább kínos nevetés, értetlenség és kifakadás: nem, így nem lehet látni és láttatni. Miért ilyen direkt és szánalmas, kifigurázott és vázlatos minden? A világ valóban papírra íródott? Kiss Noémi

Számos történelmi regényt (Árnyas főutca, Testvériség-trilógia, Minerva búvóhelye) követően Márton Lászlónak néhány hete mai közegben játszódó elbeszélései jelentek meg a Jelenkor Kiadónál Amit láttál, amit hallottál címmel. A kötetről beszélgettünk. Gerőcs Péter

A gyermekkor végét Marzsi számára az jelentette az első kötet (Gyermekkorom Iránban) végén, hogy szülei a Teheránnál sokkal biztonságosabb Bécsbe küldték tanulni. A második kötet itt veszi fel a fonalat, bemutatva a fundamentalista iszlám hagyományok közül a nem sokkal kevésbé bigott vezetésű internátusba kerülő lány nyelvi, bizonyos mértékben vallási és kulturális alapozottságú beilleszkedési problémáit, majd azt, hogyan kerül sokkal liberálisabb környezetbe, mi több, szélsőbalos, anarchista elveket valló társaságba.

Nézzék kitartóan Mihail Gorbacsov homlokán az idegen foltot, koncentráljanak a vélhető középpontjára, amennyire csak tudnak - úgy, hogy azért még lássanak -, szorítsák össze a szemüket, hogy csak az a lila folt maradjon.

Nem a legszerencsésebb dolog a kritika részévé vagy kiindulópontjává tenni egy könyv fülszövegét, de mivel egy regény megszületésében és utóéletében sem mellékesek a piaci szempontok, talán érdemes megvizsgálni, miként igyekszik pozicionálni a kiadó ezt a terméket. Maros András első regényét úgy próbálják a figyelmünkbe ajánlani, "(m)intha a Diploma előtt és az Amerikai szépség világa hatná át e nagyon is magyar regényt". És akkor mindjárt meg is állapíthatjuk, hogy mi az, ami hiányzik ebből a történetből: a tét és a kockázat.

Szerencsére módomban állt elmondani neki, hogy ő volt a példaképem, meghívott egy rádióműsorába, fesztiválokról csevegtünk, s a képébe mondtam. Rögzítve van. Kriston László

Az író, Kína egyetlen irodalmi Nobel-díjasa jelentős és behozhatatlan késéssel érkezett Magyarországra. A sorozatos állami zaklatások miatt Franciaországba települt szerző munkásságának itthon ugyanis csak arcpirítóan aprócska része érhető el. Jelen regénye csaknem húsz évvel a keletkezése - és nyolc évvel a rangos díj, valamint négy esztendővel az első részlet magyarra fordítása - után adatott ki teljes terjedelmében magyarul. Számos drámája közül egyetlenegyet lehet olvasni némi könyvtári kutatómunka után, egy két és fél évtizedes folyóiratszámban (noha Gao Xingjiant a kínai kísérleti színház egyik legfontosabb alakjának, megkerülhetetlen úttörőjének tekintik azokban az országokban, ahol ezt írásos bizonyítékok támaszthatják alá). További lírai, prózai vagy másmilyen munkáiból két verset és két tusrajzot találhatunk még tőle itt-ott - utóbbi kettőhöz legalább kutatómunkára nincs szükség, ott vannak a könyv első és hátsó borítóján. Kovács Bálint

Nyilas Atilla új verseskötetének két címe és rengeteg álma van. Mindkét cím irodalmi utalás is egyben: a borítón az áll: Álmoskönyv Nyilas Atillától, amivel egyrészt címmé emeli nevét a költő, másrészt egy tradicionális műfajra is rájátszik, a la Krúdy. A könyv gerincén pedig a következőket olvashatjuk a szerző neve után címként: Az Egynek álmai - ez pedig a híres Szabó Lőrinc-vers továbbszámolása. Szegő János

Emlékszik még valaki Victor Sjöströmre? A svéd némafilm rajongói most minden bizonnyal egy emberként kapják föl a fejüket, ahogy az Ingmar Bergman-fanatikusok is: tudvalevő, hogy A nap vége című Bergman-klasszikusban az idős Sjöström, a svéd némafilm egykori nagy rendezője játssza a főszerepet. Keresztesi József