Könyv

Belvárosi presszókban békésen koccintgató öregurak és rájuk vadászó titkosrendőrök; a Rolling Stones gitárosát, Brian Jonest felvonulással és beatmisével búcsúztató Nagyfa-galeri; Kacsa, a volt állami gondozott hobó, aki a hatvanas években egy ideig a Várhegy oldalában lakott; a fodrászát reggel hatra magához rendelő, kétkezi munkásként dolgozó országgyűlési képviselőnő; vagy épp a párizsi divatbemutatókat megjárt volt szocialista sztármanöken. Horváth Györgyi

A már nagybeteg francia művészettörténész 2003-ban arra vállalkozott, hogy a France Culture rádióadóban huszonöt, egyenként húszperces adásban festményekről mesél. Ahogy a hallgatók sem látták a maguk valójában a műveket, Arasse is emlékezetből beszélt; a "szavak alkotta hálóval" kívánta megidézni a kimondhatatlant. S bár a képzőművészeti alkotásokat nem lehet egy az egyben átfordítani verbális diskurzusba, Arasse kísérlete sikerült: az előadások nemcsak élvezetesek, hanem egyben a magas színvonalú ismeretterjesztés mintapéldái is. Halála után, az adások szövegéből összeállított kötet olvasójának kicsit azért könynyebb a dolga, hiszen a könyv végén 45 színes kép segíti a vizuális eligazodásban. Dékei Kriszta

Első regénye, a Méhe nélkül a bába 2007-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Az írásaira a kritikától olyan jelzőket kapott, mint "szexista", "mágikus realista", illetve hogy "női irodalom". Férjével Kárpátalján él. Jászberényi Sándor

Huszadik századi irodalmunk megannyi izgatott vátesze, kócos zsenije és tragikus sorsú mártírja mellett Illés Endre volt a takarékos életrendű, tüntető eleganciájú, okos író. S ez a nem mindennapi okosság nemcsak nagy túlélővé tette a rezervált polgárt, de bő fél évszázadra a magyar irodalmi élet "alkalmas emberévé" is.

Az elmúlt évtized(ek?)ben mintha divatja volna egyfajta, valóság és fikció határvidékén bóklászó irodalomnak, amely furcsaságukban izgalmas történeti tények (vagy ál-tények), valamint az egyes szám első személyben megnyilvánuló szerző/főhős ezekkel mindinkább egybemosódó kalandjai köré szervez regényes történeteket. Fejtő Érzelmes utazása persze nem tekinthető e műfaj közvetlen előzményének, de ha nem ismernénk a születési körülményeit, olvashatnánk ilyesfajta szövegként is, legfeljebb a stílus kifinomult veretességét és azt az intenzív odaadást éreznénk szokatlannak, ahogy a tárgyához fordul a szerző, legyen szó Zágrábról, egy távoli rokonról, fürdésről a tengerben vagy újságírói modorban alakított, kérdés-válasz típusú beszélgetésről.

"Bizonytalanná vált, hogy mit jelent a szeretet" - írja Borbély Szilárd Egy bűntény mellékszálai című elbeszélésében. A múlt évezred utolsó szentestéjének hajnalán brutális körülmények között meggyilkolták az író édesanyját, nyomorékká kínozták az édesapját. A bűncselekmény azóta is felderítetlen. Nem csoda, ha az író immár harmadik kötetében próbál ezzel a tragédiával megbirkózni, elhelyezni az emberi lét valamely tartományába, vallási, filozófiai, költői anyagok után kutat, hogy értelmezhetővé váljék a gyilkosság, a tragédia örök érvényűnek érzett botránya. Sántha József

A Corvina Kiadó kulturálisszótár-sorozatának eddig talán külsőleg legszebb darabja a szó minden értelmében keménykötésű: hosszas hátizsákos hurcibálás után is remekül bírja a gyűrődést. És ez manapság igenis nagy szó. A tartalom is támadhatatlan, Soproni András vitathatatlanul a téma elismert szakértője, ráadásul sokoldalú tárgyi tudása remek stílusérzékkel párosul. Molnár Zsófi

David Small, a kisvárosi korántsem csoda-, hanem konzervatív rabbi újabb kalandja majdnem a korábban megismert sémát követi: a Boston környéki Barnard's Crossing nevű kisváros zsidó hitközségében támadt súlyos, majdnem szakadással fenyegető konfliktus megoldása egybeesik a gyilkosság elkövetőjének leleplezésével. Kemelman ezúttal nagyobb dimenziókat adott a cselekménynek, a mikrokozmoszból kilökte rabbiját a nagyvilágba, elrepítette egyenesen Izraelbe, azon belül is Jeruzsálem ősi városába.

"Hallottad? A Némethgének legfeljebb egy fél éve van hátra!" - az értesülést a nyolcvanas évek közepén a pesti bölcsészkar valamelyik folyosóján osztotta meg velem egyik évfolyamtársam.

Legfrissebb listánkon szembeötlő, hogy a klasszikusok állnak az élen, amennyiben Örkény Istvánt annak tekintjük, és nincs okunk rá, hogy ne tekintsük annak, hiszen darabjait rendszeresen játsszák, és egyperces novellái sem hajlandók elavulni - hála istennek. Örkényről megjelent már monográfia, de tudomásunk szerint Szirák Péter könyve az első teljes pályakép a rendszerváltás után.

A Jud Süss című, 1940-ben készült antiszemita náci propagandafilm budapesti vetítése miatt büntetőeljárást kezdeményezett e hónap elején a jogtulajdonos, a wiesbadeni Murnau Alapítvány. Veit Harlan rendező munkáját Németországban - az alapítvány előírta feltételek mellett - amúgy gyakran vetítik; például annak a vándorkiállításnak a keretében, amely augusztus 3-ig Stuttgartban volt látható. Abban a városban, ahol Joseph Süss Oppenheimert 1738-ban kivégezték.

A kortárs európai képzőművészet nomád biennáléja ez alkalommal egy teljes régiót vesz birtokba.

"Jelentős írói érdemeiért és különösképpen magas rendű idealizmusról, művészi tökélyről tanúskodó, a szív és a lángész ritka összhangját megteremtő költészetéért" - szólt annak idején az indoklás.