rés a présen

„Többet kellene beszélni”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. február 5.

Könyv

Bak Róbert tanár, újságíró, költő

rés a présen: Hogyan és miért kezdtél el újságot írni?

Bak Róbert: Nagyjából 15 éve kezdtem értékeléseket írni a moly.hu felületére, amelyeket elég hamar, viszonylag sokan kezdtek el csillagozni. Gondoltam, teszek egy próbát az Ekultúra.hu-nál, amelyet már akkor is szívesen olvastam, és szerencsére ők is nyitottak voltak, így azóta náluk is megjelennek ajánlóim, elsősorban kortárs szépirodalom témában. Aztán pár éve megkeresett a Szeged.hu, így nekik is írok. A Telex.hu-val pedig kölcsönös volt az érdeklődés, hiszen ők éppen egy, a kortárs alkotásokat jól ismerő munkatársat kerestek, én meg egy olyan másodállást, amely kiegészíti a jövedelmemet a tartós táppénz alatt. Szerencsére elmondhatom, hogy mindhárom oldallal tökéletes a kapcsolatom.

rap: Hamarosan megjelenik az Ameddig elhiszem című köteted, amelynek alcíme: Első és utolsó versek. Az rendben, hogy első, hiszen az ember bármikor elkezdheti a versírást. De mit jelent az, hogy utolsó?

BR: Mindig is volt bennem késztetés, hogy kipróbáljam magam a szépirodalomban, de úgy éreztem, hogy ameddig nem vagyok kellőképpen magabiztos az íráshoz, nem kezdek bele. Az utóbbi időben jelentősen megváltozott az életem; ALS-t diagnosztizáltak nálam, ami természetesen sok mindent más fénytörésbe helyezett. Amikor átestem az első sokkon, eldöntöttem, hogy amennyire csak lehet, nem veszem figyelembe a helyzetet, és csak azzal foglalkozom, ami igazán érdekel. Így elkezdtem leírni a fejemben már egy ideje meg-megjelenő gondolatokat, szövegeket, amelyekből megszülettek a verseim. Ezért első versek. Hogy utolsók is lehetnek, az amiatt van, hogy ennél a betegségnél 2–5 év a várható túlélési idő, és nálam valamikor 2020-ban jelentkeztek az első tünetek.

rap: Mi segíti a versek létrejöttét a kéretlen múzsán kívül?

BR: Többségében spontán születnek; az ember elméjében megjelenik hirtelen egy szókapcsolat vagy akár egy egész sor, esetleg egy kifejtésre váró gondolat, amit addig forgat, míg végül össze nem áll egésszé. Verseket mindig olvastam, annak ellenére, hogy alapvetően prózai alkat vagyok. De pont ezért, inkább a rímtelen, már-már prózaverses stílus áll hozzám legközelebb, amely viszonylag ritka a magyar irodalomban. A lengyel lírából olyan alkotókat szeretek, mint Szymborska, Zagajewski, Krynicki vagy Herbert.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.