rés a présen

„Többet kellene beszélni”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. február 5.

Könyv

Bak Róbert tanár, újságíró, költő

rés a présen: Hogyan és miért kezdtél el újságot írni?

Bak Róbert: Nagyjából 15 éve kezdtem értékeléseket írni a moly.hu felületére, amelyeket elég hamar, viszonylag sokan kezdtek el csillagozni. Gondoltam, teszek egy próbát az Ekultúra.hu-nál, amelyet már akkor is szívesen olvastam, és szerencsére ők is nyitottak voltak, így azóta náluk is megjelennek ajánlóim, elsősorban kortárs szépirodalom témában. Aztán pár éve megkeresett a Szeged.hu, így nekik is írok. A Telex.hu-val pedig kölcsönös volt az érdeklődés, hiszen ők éppen egy, a kortárs alkotásokat jól ismerő munkatársat kerestek, én meg egy olyan másodállást, amely kiegészíti a jövedelmemet a tartós táppénz alatt. Szerencsére elmondhatom, hogy mindhárom oldallal tökéletes a kapcsolatom.

rap: Hamarosan megjelenik az Ameddig elhiszem című köteted, amelynek alcíme: Első és utolsó versek. Az rendben, hogy első, hiszen az ember bármikor elkezdheti a versírást. De mit jelent az, hogy utolsó?

BR: Mindig is volt bennem késztetés, hogy kipróbáljam magam a szépirodalomban, de úgy éreztem, hogy ameddig nem vagyok kellőképpen magabiztos az íráshoz, nem kezdek bele. Az utóbbi időben jelentősen megváltozott az életem; ALS-t diagnosztizáltak nálam, ami természetesen sok mindent más fénytörésbe helyezett. Amikor átestem az első sokkon, eldöntöttem, hogy amennyire csak lehet, nem veszem figyelembe a helyzetet, és csak azzal foglalkozom, ami igazán érdekel. Így elkezdtem leírni a fejemben már egy ideje meg-megjelenő gondolatokat, szövegeket, amelyekből megszülettek a verseim. Ezért első versek. Hogy utolsók is lehetnek, az amiatt van, hogy ennél a betegségnél 2–5 év a várható túlélési idő, és nálam valamikor 2020-ban jelentkeztek az első tünetek.

rap: Mi segíti a versek létrejöttét a kéretlen múzsán kívül?

BR: Többségében spontán születnek; az ember elméjében megjelenik hirtelen egy szókapcsolat vagy akár egy egész sor, esetleg egy kifejtésre váró gondolat, amit addig forgat, míg végül össze nem áll egésszé. Verseket mindig olvastam, annak ellenére, hogy alapvetően prózai alkat vagyok. De pont ezért, inkább a rímtelen, már-már prózaverses stílus áll hozzám legközelebb, amely viszonylag ritka a magyar irodalomban. A lengyel lírából olyan alkotókat szeretek, mint Szymborska, Zagajewski, Krynicki vagy Herbert.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.