Könyv

Tóth Krisztina: A londoni mackók

  • - oil -
  • 2014. március 27.

Könyv

Ami felszívódhat, az felszívódik, ami szétszóródhat, szétszórattatik, legyen az legó, puzzle vagy bármilyen szeriális bizbasz. Alapvető törvényszerűség ez az emberi élet hajnalán.

Épp ezért nem valószínű, hogy tömegeknek volna meg hiánytalanul A londoni mackók tíz évvel ezelőtti, első kiadása: ez a dizájnmű ugyanis tíz művészien illusztrált füzetkéből állt, melyeket egy papírbőröndben kellett volna gyűjteni, legalábbis a rendesebbjének. Most viszont, a jubileum alkalmából új formában, egy kötetben, majd' egy tucat új verssel kiegészítve kapjuk kézhez nevezett mackókat, Virágevő Zsiráf Dezső kalandjait és a Marci-verseket. Utóbbiak ihletője azóta bizonyára nagykamasz már, ám e lapokon, mint holmi 21. századi Lóci, örökre megmarad szerelő-matató, a konyhát mosogatólével elárasztó, nadrágját a fejére húzó óvodásnak, szállóigévé lett óhajával: "Nekem olyan porsche kéne, / ami elöl kicsit mazda!"

Takács Mari illusztrátor a többgenerációs retró jegyében régi fotókat, képeslapokat, ma is kapható lemezjátékokat emel montázsaiba. A vintázshangulatot mérsékelten groteszk képek törik meg: az etetőszékben egy háromévesre erősen hajazó malacpofa ül, a tizenötször klónozott női fejet (lásd még kisgyerekes anyuka, aki azt se tudja, hol áll a feje) különböző stílusú bajuszok díszítik Zorrótól Dalín át Boratig, ráfelelvén a svéd gyerekverseket idéző sorokra: "Amikor a mamám sminkel, / nem szereti, ha zavarják. / Belehajol a tükörbe, / összefirkálja az arcát." Elkélne még több is ebből a karcosabb, firkás humorból.

Csimota, 2013, 77 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.