Könyv

Trollok alkonya

  • - svébis -
  • 2018. november 25.

Könyv

Félek, leleplezem a turpisságot, de úgy érzem, ez a kötet nem az alcímben jelölt Három középkori történet Izlandról, hanem az azt megelőző esszé köré szerveződik. A fordítóként is feltüntetett Dunajcsik Mátyás alapos, közel negyvenoldalas tanulmányban foglalja össze a sokáig otthonául szolgáló Izland legendáriumát, s a könyvben olvasható három történet részletes tartalmát. Ami ez után következik, csak rá­adás, alibi egy kemény kötésű, reprezentatív kiadványhoz. Miután ugyanis megtudtuk, miről szólnak ezek a történetek, már csak az elbeszélésmód izgalma marad, vagyis maradna, hiszen hamar elvész, hacsak az ember nem eltökélt filológusként forgatja a kötetet – bár a fülszöveg nem erre készít fel. Mai szemmel, kortárs tempóval ugyanis ezek a mesék hamar érdektelenné válnak, pont a fordítói erények miatt: Dunajcsik ügyesen hozza a korabeli nyelvi formát, ám ezzel el is távolítja az olvasót a történetektől. Lehet, elbírt volna ez a kötet akár két fordítást is: az egyik, ami most is benne van, a másik pedig egy mai nyelven elmesélt változat lehetett volna.

Mindezen az sem segít, hogy a könyv harmadik, nagyobb egységét a jegyzetek teszik ki, ám mintha a komisz északi szél összekócolta volna a rendszert. Itt ugyanis semmifajta logikát nem lehet felfedezni a szócikkek sorrendjében, nincs ABC-rend, és az sem világos, pontosan melyik történethez tartoznak. Így azonban nehéz eligazodni az izlandi mitológiában, ahogy ennek a kötetnek a miértjében is.

Fordította: Dunajcsik Mátyás. Helikon, 2018, 180 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.