Mindenekelőtt: Minimum tizenegyes! A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája
Izgalmas kérdés, kik kerültek fel a 11-es sikerlistára. Még izgalmasabb, hogy kik maradtak le.
Tandori80
Tandori Dezső, a kortárs magyar irodalom élő legendája december 8-án ünnepli 80. születésnapját. Íme egy részlet Ács Pál esszéjéből:
„Az alkotás fájdalmas terepnehézségeit ott és akkor mi, rajongó olvasók, nemigen érzékeltük. Tandori nekünk, szó, ami szó, isten volt, a lányok (na azért nem mind) koalás pólókban jártak. Persze nem a Mindenható, Jóságos Úristen, inkább valamiféle halhatatlan különvilági lény, olyan, mint az általa teremtett LÉNYEK, a mackók és a madarak is. Egy félemberke-félistenke, amolyan angyalféle, akinek sikerült madárszárnyain elrugaszkodni a kor örökké sáros vagy poros porondjáról.”
„A magasban kattogó írógép” – Körkérdés Tandori Dezsőről
Születésnapja alkalmából megkérdeztünk öt költőt – Karafiáth Orsolyát, Ladik Katalint, Parti Nagy Lajost, Simon Mártont és Szálinger Balázst – a Tandori-jelenséghez és -életműhöz fűződő viszonyáról.
| ||
Kedvcsinálónak itt egy kérdés-válasz:
Magyar Narancs: Medvék, lovak, verebek, gombfoci, Hamlet, talált tárgy, Lánchíd utca, Nulla kilométerkő és a többi – de hol a helye az olvasónak a Tandori-univerzumban, egyáltalán be lehet ide lépni, vagy csak kívülről nézzük, mint egy gyönyörű, bezárt múzeumot?
Parti Nagy Lajos: Az olvasó helye? Hát épp ez a mozgás, mondjuk a mennyezet és a padló között. Jut eszembe: ha csak a zseniális könyvcímeit egymás mellé teszem… Több, mint nyolcvan kötete van a DIA honlapján. Nem, nem bezárt, de ennyi sok már múzeum, egymásba fordított raktárak és nyilvános terek, minden tárgy talált, nem válogat helyetted senki, magad vagy, szabad is, elhagyott is. Némi bátorság kell a belátáshoz, hogy sosem érsz a végére, sosem éred utol. Mit is? Pilinszkyvel: az örök jelen vitrinét. S kell-e, ha már nem lehet? Bárhogy is, gyönyörűnek gyönyörű.
| ||
„Menekülni akarunk, de nincs igazán hová” – Veres Attila író, forgatókönyvíró
Tavaly megjelent Odakint sötétebb című regénye és idei novelláskötete, az Éjféli iskolák után egyértelműen az első magyar horrorszerzőként tartják számon. Megkérdeztük, mennyire örül ennek, de a filmszakmáról, kiadói stratégiákról és a fanzinok szerepéről is beszélgettünk.
Az Éjféli iskolákról kritika is született Kránicz Bence klaviatúrájából.
„Nem derül fény József Attila titkaira” – Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész
Mennyi volt József Attila havi fizetése, és mit számít ez költői hitelessége szempontjából? Hol húzódik meg a határ a szerzői életrajz és az életmű között? Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel beszélgetünk memoárokról, levelezésekről és dedikációkról – illetve elfeledett és újra felfedezett életművekről.
Egy élet műbőrben
Ungváry Krisztián – Meruk József: Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai – egy sztálinista diktátor börtönben, jólétben és száműzetésben című könyvéről Barotányi Zoltán írt kritikát.
„A történeti kutatást néha különös véletlenek segíthetik: így került elő, látszólag váratlanul Rákosi Mátyás, a hírhedett bolsevik despota hagyatékának egy jelentős része a festői Ciprus szigetén, egy szállodai szobában, még a kilencvenes években, hogy azután némi hányódás után 2016-ban pont Ungváry Krisztián történésznél kössön ki (aki megvásárolta állítólagos megtalálójától, egy angol újságírótól, sőt, azóta már el is adta).
”Az emléktábla árnyékában" – Legát Tibor írt kritikát a legújabb Huszárik-könyvről
„Ha innen nézzük, akkor a Pintér Judit szerkesztésében megjelent Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán című könyv létjogosultsága megkérdőjelezhető, hiszen az elmúlt évtizedekben kismonográfia, életrajz és emlékkönyv is megjelent Huszárik Zoltánról, nem beszélve a számtalan cikkről és tanulmányról.”
Az igazi gyerek anarchista
Kling József négy ifjúsági krimiről írt kritikát. Konkrétan ezekről:
- Astrid Lindgren Kalle és Rasmus, Móra Könyvkiadó, 2018, 224 oldal, 2699 Ft
- Lars Joachim Grimstad Napkirály Kolibri Kiadó, 2018, 357 oldal, 2999 Ft
- Paulon Viktória: A topolai mozi titka, Pagony, 2018, 232 oldal, 2490 Ft
- Berg Judit és Kertész Erzsi: Az óra rejtélye, Pagony, 2018, 224 oldal, 2490 Ft
Nem titkoljuk, hogy a norvég szerző műve, a Napkirály tetszett a legjobban.
„Grimstad alaphangneme az abszurd, de azt olyan arányérzékkel, intelligenciával és ízléssel képes adagolni, hogy közvetlen valóságunk látleleteként olvassuk. Grimstad legforradalmibb tette, hogy az irodalom mellé biggyesztett gyerek jelző negatív jelentéstartományát felszámolta. Egyrészt azzal, hogy minden mondatával a jelen globális problémáira reflektál, másrészt azzal a meggyőződésével, hogy az ember alapvetően jónak születik, és csak a szülők terrorja, majd a társadalmi struktúra farag belőle potenciális bűnözőt. ”
