Könyvmelléklet

Valaki más

Kondor Vilmos: A másik szárnysegéd

  • Svébis Bence
  • 2014. január 5.

Könyv

Volt idő, amikor még azt hittük, Kondor Vilmossal jól járt a hazai lektűrirodalom. 2008-ban megjelent első regénye, a Budapest noir felkavarta a magyar krimi állóvizét, ám későbbi könyveiben képtelen volt tartani a színvonalat, s szép lassan önmaga árnyékává vált.

Ötödik Gordon Zsigmond-regénye előtt bejelentette, hogy ez az utolsó regény, melyben chandleri zsurnalisztája szerepel. Ám Kondor ravasz módon, kijátszva a retorikát, megjelentetett egy novelláskötetet is hőse történeteivel. Ekkor már végképp arról volt szó, hogy ez a végső búcsú, az utolsó Gordon-könyv, s Kondor Vilmos nehézkessé és egyre kínosabbá váló alakjától végleg elbúcsúzhat a honi könyvpiac. Legújabb regényéből azonban az újítási szándék és a bizonyítási kényszer izzadságszaga párolog.

Kondor az évek során egyre távolabb került a krimi, s egyre közelebb a kalandregény műfajához. Olyannyira, hogy A másik szárnysegéd már vegytiszta kalandregény lett. Könnyed, habos, felejthető. A történet a "Mickey Mouse" fedőnevű akcióval, vagyis Horthy Miklós kisebbik fiának elrablásával kezdődik. Magyarország kiugrási kísérlete meghiúsul, sőt egyre inkább belekeveredik a háborúba. S mint ahogy az lenni szokott, a haza egyetlen reménysége egy jelentéktelennek látszó kisember: Wertheimer Miklós. ' a kormányzó szárnysegédje, aki először azt a megbízást kapja, hogy juttasson ki egy geológust az országból, nehogy a birtokában lévő tudás rossz kezekbe kerüljön, majd mikor ez nem sikerül, egyenesen a Szent Koronát bízzák rá hasonló céllal: mentse ki, rejtse el, hogy Szálasi ne tudjon felesküdni rá. Így utazza be Wertheimer az egész országot, s keveredik a legkülönbözőbb kalandokba, oldalán a professzor ifjú lányával, Emíliával.

A regény azonban az eddigi Kondor-könyvekhez képest is pusztán lagymatag lektűr. A történet végtelenül banális, strandolvasmánynak is csak akkor elégséges, ha közben szól a rádió. Igaz, ami a szerző eddigi könyveinek mindvégig nagy előnye volt, az itt is megtalálható: az alapos történelmi tudás és helyismeret. Bejárjuk a negyvenes évek Budapestjét, falvait, sőt még Ausztriába is ellátogatunk. A korrekt háttéranyag elsajátítására tehát nem lehet panasz, azonban egyvalami hiányzik, ami korábban sokat dobott Kondor történetein: az eleven, lélegző figurák. Míg a Budapest-ciklusban még a két mondatot kapott kocsmáros is velejéig kidolgozott karakter volt, itt a legtöbb figura papírmaséból készült. Márpedig Wertheimer Miklós sokfelé megfordul, és sok mindenkivel találkozik. Ilyen például az a jelenet, melyben főhősünk lovat akar vásárolni egy vidéki gazdától, aki pontosan úgy viselkedik, mint egy zavarba ejtően ócska székely vicc szereplője.

S mivel már egy jó ideje sejthető, hogy a Kondor Vilmos álnév, felébred a gyanú: vajon végig egy és ugyanazon ember használja-e? Mintha jelen regény szerzője nem ugyanaz volna, mint aki a Budapest noirt írta. Az még betudható szerzői újításnak, hogy a szárnysegédet szerepeltető fejezetek - Kondor korábbi gyakorlatával ellentétben - E/1-ben vannak megírva, ám valahogy az egész olyan, mintha ez esetben valaki Kondort próbálná utánozni. Kevés sikerrel.

Agave, 2013, 448 oldal, 3480 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.