Köszöntő

Rangos díjat kapott Végel László

  • Vári György
  • 2012. június 20.

Könyv

Az indoklás szerint Végel a Konstantin Obradović-díjat a Szerbiában és az egész délkelet-európai régióban kifejtett, az interetnikus és interkulturális tolerancia és megértés fejlesztése terén végzett munkájáért kapta. A díjazottat Vári György méltatja.

Végel László az utóbbi fél évszázad vajdasági irodalmának egyik legjelentősebb alakja, a legendás Új Symposion egykori szerkesztője. Egy makró emlékiratai című első regényével rögtön zajos sikert arat a „farmernadrágos próza” meghonosítójaként, sokak szerint távolról a magyar próza Esterházy és Nádas Péter nevével fémjelezhető fordulatát is megelőlegezi. Későbbi, az esszé és a széppróza közti átmeneti megszólalásmódot kikísérletező írásaiban a nemzeti és a kisebbségi identitás kérdéseinek legszenvedélyesebb végiggondolója, egyfajta hontalanság, univerzális kisebbség tapasztalata határozza meg munkáit, melyek hangvétele sok tekintetben az értekező Kertész Imréével rokonítható, akinek ez az univerzális kisebbségiség szintén alapélménye.


Végel a multikulturális Közép-Európa emlékének őrzője, hanyatlásának krónikása, többek között az Újvidék múltjáról és jelenéről szóló írásaiban is ezt veszi számba. Minden kirekesztő nacionalizmus bátor ellenzéke – Milošević országlása alatt egy ideig bujkálni is kényszerül. A bezárkózó kisebbségi magyar nacionalizmust hevesen bírálja, ugyanakkor aggódva figyeli a magyar kisebbség számarányának, politikai súlyának egyre erőteljesebb csökkenését, a magyar kisebbségi közösségen belül is gyakran marginális, ellenzéki szerepbe kényszerülve.
Kritikus bátorság, nonkonformizmus, de ezzel párhuzamosan a közössége felé irányuló lebírhatatlan hűség és szolidaritás jellemzi az esszéista és publicista Végel ténykedését. Meg az évtizedek óta egyenletes, magas színvonal, tág horizont és kivételesen sokirányú tájékozottság.

Lapunk egykori állandó publicistájáról büszkén mondhatjuk: éppen olyan, amilyennek az egyszerre kritikus és felelős értelmiségit képzeljük. Szeretettel gratulálunk megérdemelt kitüntetéséhez.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.