Könyv

Veres Attila: Odakint sötétebb

  • Kránicz Bence
  • 2017. szeptember 24.

Könyv

Ilyen rendszerváltásunk még nem volt: a nyolcvanas évek közepén ismeretlen eredetű, csápos lények érkeztek Magyarország egyik, meg nem nevezett megyéjébe, hogy fenekestül felforgassák az általunk ismert valóságot. A megfejthetetlen, hideglelős iszonyatot kiváltó idegenek (főhajtás Love­craftnak) eltüntették az összes baglyot (főhajtás David Lynchnek), és a következő évtizedekben alapjaiban határozták meg a demokratikus Magyarország sorsát (politikusoknak nem jár főhajtás). Első regényében Veres Attila nemcsak az apokaliptikus közeljövőt, hanem alternatív múltunkat is csápos nézőpontból ábrázolja, a fejezetek elé biggyesztett mottók egy lényekről szóló Tankcsapda-dalszövegből, Torgyán József-felszólalásból és Alföldi Róbert-interjúból idéznek. A történet főhőse a monstrumok új gondozója, aki egy szakításból lábadozna, de hamar egyértelművé lesz számára, hogy valami jóval nagyobb kataklizmát kell túlélnie.

Akár a sci-fi, akár a horror felől olvassuk, a keserű embergyűlölet és a nyomasztó világvége-hangulat mindkét műfaj hazai mezőnyében egyedivé teszi a fiatal szerző regényét. Veres ugyanis nem riad vissza a totális pusztulás lidércképétől, és következetesen hidegen ábrázolja azt a világot, amelyben nem az emberé többé a valódi hatalom. A kiismerhetetlen idegenek, az önálló identitású erdő vagy az utolsó fejezet osztott személyiségű hőse mind abba az emberen túli poétikai térbe helyezik a regényt, amelyet a magyar irodalom mostanában kezd felfedezni. Ha pedig hozzávesszük, hogy ebben a nem emberi esztétikai fordulatban a líra járt az élen, nem a próza, úgy az Odakint sötétebb valóban egyszerre jelzi a kezdetét valami újnak, illetve számol le a régivel. Utóbbiak persze mi, felesleges emberek volnánk: az általunk teremtett és szétrohasztott világban, ahogy az elbeszélő véli, „ha valakinek van egy kevés esze, már rég megölte magát”.

Agave Könyvek, 2017, 276 oldal, 2980 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.