Könyv

Whitley Strieber: Éhség

  • Sepsi László
  • 2012. május 26.

Könyv

Whitley Strieber Éhség című könyve csendben belesimul a vámpíros-romantikus lektűrök tömegébe, a külcsín Charlaine Harris-utánérzést sejtet, de a hátsó borítóról sem derül ki, hogy a szemfüles olvasó a Bowie-Deneuve párossal készült kultuszfilm eredetijét tartja kezében.

Strieber kiemelkedő tehetségnek számított korának újhullámos horrorszerzői között, pályaindító lidércnyomásai az Anne Rice-féle neogótikus irodalom merészebb variánsai voltak, melyek kiváló érzékkel keverték a klasszikus toposzokat a modern műfajokkal. Sajnos az írót 1985 karácsonyán elrabolták a földönkívüliek, így azóta hajlamos olvasóit ez irányú élményeivel traktálni (későbbi kötetei a kilencvenes évek ufómagazinos alienlázának zászlóvivői), de mindez a '81-ben íródott Éhség értékeiből mit sem von le.

Az ősöreg vérszívó mellől pár száz évente megfonnyadva hullnak el élete férfiai, permanens magányában minden párkapcsolat egy-egy kellemetlenül végződő, hosszas intermezzo, ezért a nő utolsó elkeseredésében a modern orvostudomány felé fordul. Avagy alvással és vérteszttel a halál ellen: Striebertől távol áll Rice vagy Stephenie Meyer idealizmusa, komor románcát nyilvánvaló AIDS-metaforák és fülledt perverziók terhelik. Mintha Baudelaire Egy dög című versének regényverzióját olvasnánk, teli rothadással, keserűséggel és ma is virulens ötletekkel - a hősnő kegyeiből kiesett szerető szenvedései például az Engedj be! lapjairól köszönnek vissza. Az Éhség harminc év múltán is hatásos horrorklasszikus - ebből a szempontból bizonyosan magában hordozza az örök fiatalság titkát.

Fordította: Császár László. Metropolis Media, 2011, 288 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.