Tévésorozat

A búsképű Smiley

Utolsó befutók

Kritika

Az irodát telefingó és beosztottjait lyukas zokniban inzultáló Gary Oldman és a szigorú kiskosztümjeiben, szigorúan összepréselt ajkakkal dirigáló Kristin Scott Thomas az MI5 táplálékláncának két véglete: a hűvös üveggel és fémmel burkolt felső vezetés és a dohos, ragacsos kis irodákba száműzött kegyvesztettek, akik ilyen-olyan okok miatt felsültek a kémszakmában.

A kémek krémjét és a páriákat nem győzi tárgyi környezetükkel, szokásaikkal és külsejükkel tapinthatóvá-szagolhatóvá festeni az Utolsó befutók: elég csak rájuk pillantani, máris látjuk, hová tartoznak (és milyen információkhoz van hozzáférési engedélyük). Persze, jó, lassan rotyogó kémthrillerhez illően hamar kikacsint a nézőre a szereplők vélt vagy valós kompetenciáját illetően; sokszor a vén, girhes lovak jobban húznak a drága méneknél.

A két világ közötti gyors zuhanást egy feltörekvő, forrófejű ügynök révén tapasztalhatjuk meg, aki egy nevetséges, de potenciálisan halálos tévedés miatt elbukik egy nyilvános kiképzési feladatot. Összekeveri a gyanúsított ingének és pólójának színét, emiatt a próbafeladat „merénylője” fel tud robbantani egy utasokkal teli vonatot. A legendás kémfelmenőkkel rendelkező Cartwright (Jack Lowden) ezért a megszégyenült kémek elfekvőjében, a Slough House-ban köt ki, ahol a régi csillogásából mára semmit sem őrző Jackson Lamb (Oldman) sanyargatja a rá bízott csapatot. Büntetésből mindannyian értelmetlen, unalmas feladatokkal bíbelődnek, míg az „igazi” kémek megmentik Angolhont. Persze az izgága Cart­wright itt sem bír magával; túlórában elkezd nyomozni egy szélsőjobboldali újságíró után, akinek kapcsolatai elvezethetnek egy fasiszta sejthez, amely egy elrabolt muszlim diák kivégzését tervezi.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.