Torrentmozi

Stefan és Oscar

Stefan Ruzowitzky: Narziss és Goldmund

  • 2022. május 11.

Kritika

Hermann Hesse első olvasásra igen filmszerűnek tűnő műveiből eleddig nem készült egyetlen, a gazdag képiségű szövegekhez méltó adaptáció sem.

A középszerű feldolgozások legfeljebb a dekoratív leckefelmondásig jutottak (Conrad Rooks: Sziddhárta, 1972; Fred Haines: A pusztai farkas, 1974 – e két produkció ért el nagyobb közönséget), Hesse többgyökerű, a nyugati (tradíció mivoltában felfogott keresztény, jungiánus) és a keleti, főként buddhista filozófiára egyaránt tekintő világfelfogását még csak megérteni sem próbálták, nemhogy átadni, közvetíteni. Most A pénzhamisítókkal 2007-ben Oscar-díjra érdemesített Stefan Ruzowitzky elégíti ki saját ambícióit a Nobel-díjas író, ha nem is fő, de talán (Magyarországon egészen biztosan) legnépszerűbb, egész generációk gondolkodását befolyásoló művének átszabásával. Mint Hesse műveinek java, a Narziss és Goldmund is az emberi élet értelmére, annak primer létezésen túlmutató, spirituális aspektusára kérdez rá. Az Istent az elvonulás biztosította, kiegyensúlyozott és az aszkézis által fegyelmezett elmélkedésben megközelítő, kolostorát élete folyamán el alig hagyó tudós szerzetes (később apát) és tanítványa, barátja, „másik fele”, a világ szenvedéseit és örömeit megtapasztaló, s megélt sorsát művekké, művészetté szublimáló, nyughatatlan vándor ugyanazt keresi: azt, ami van – nem az ego káprázatában, hanem a valóságban.

Mármost ezt az egész, végtelenül finom és összetett, revelatív és inspiráló gondolati konstrukciót lerángatni arra a primitív és alantas színvonalra, amelyen ez a film a maga színes, szagos, harsány (és – csak kapásból – Pasolini, Zeffirelli vagy A rózsa nevét jegyző Annaud munkáiból túlontúl ismerős) középkor-ábrázolásával együtt tartózkodik, és a fő problematikává a látens homoszexualitást tenni meg, ez a regénnyel szemben elkövetett bűn, a középszer tudattalan bosszúja az igazi kiválóságon, a maga lebutítottságában is valamilyen koherenciát azért igénylő filmet is agyoncsapó, tehetségtelen ötlet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.