Könyv

A halál egyszerű gépezete

Yishai Sarid: Az emlékezés szörnye

Kritika

Vajon látja-e időnként pszichiáter azokat az embereket, akik az egykori német haláltáborokban a látogatókat kalauzolják? Lelkileg nagyon megterhelő lehet feldolgozni a turisták reakcióit. Az izraeli Yishai Sarid (Jisaj Szarid) regényének történész-idegenvezető elbeszélőjét legalábbis bántja, hogy amíg beszél, a diákok a telefonjukat babrálják. 

Vagy amikor hallja, hogy a hazájából jött gyerekek arról sugdolóznak a kemencék funkcióját megismerve, hogy nekik is ezt kellene tenni otthon az arabokkal. „Bemutatjuk nekik a halálnak ezt az egyszerű gépezetét, amelyet bárhol és szinte bármikor újra működésbe lehet hozni, és ez gyakorlatias gondolatokat ébreszt bennük, még gyerekek, ez természetes, nehéz megállniuk, a felnőttek pontosan ugyanezt gondolják, csak ők hallgatnak” – magyarázza főnökének, a Jad Vasem Intézet elnökének.

A regény az elnöknek írt jelentés. Azért készült, mert a haláltáborok kalauza valamilyen hibát követett el, ami után elvárják, hogy magyarázatot adjon tettére. Ő leírja minden fontosnak tartott emlékét, gondolatát, érzését, tettét, ami ehhez a munkához köti. A könyv végéig nem tudjuk meg, pontosan mi történt, de az olvasónak egyszer sem támad kedve a könyv végére lapozni: épp elég szörnyű és különös az is, amit megismerünk az idegenvezető életéből.

Katonaviselt férfi, harckocsizó volt, aki az egyetemen óvakodott a modern történelemtől, amelyet óriási erővel zubogó, félelmetes víz­esésnek látott. Már házas emberként, gyakorlati megfontolásból, a jobb megélhetés reményében választotta mégis a soát kutatási területének. A megsemmisítés módszereit tanulmányozta, így került a posztjára, ahol kevés szóval, mindenki számára érthetően kell szemléltetnie az eseményeket. Ahhoz, hogy a munkáját még jobban végezhesse, továbbkutat a helyszíneken. Igyekszik megérteni a halálgyár működtetőinek motivációit, akik egy idő után teljes emberi valójukban állnak előtte. Meglátja, mennyi minden múlt azon, hogy a gyilkosok tisztában voltak a pánikba esett tömeg viselkedésével. Átérzi az áldozatok sorsát, azokét a túlélőkét is, akik megalkudtak a bajban, hogy mentsék az életüket. De magára marad a tökéletes átérzés döbbenetében, és úgy jár, mint Kafka éhezőművésze. Senki sincs tisztában azzal, mennyire beleadja a munkájába szívét-lelkét. Az érzéketlenség vagy a képmutatás láttán egyre gyakrabban hagyják el a száját saját, privát gondolatai, amivel olykor megbotránkoztatja hallgatóságát. Szembesíti őket emberi gyöngeségeikkel, amelyek most, egy biztonságos világban nem látszanak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.