Film

A kis pénzrablás

Natja Brunckhorst: A változás valutája

  • - ts -
  • 2024. november 13.

Kritika

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Ha akarom, A változás valutája a Good bye, Lenin!-t idézi nagy tisztelettel, amikor felvillantja az NSZK–Csehszlovákia mérkőzés televíziós közvetítését az olaszországi labdarúgó-világbajnokságról, ha meg úgy akarom, akkor csak a pontos időt jelzi mindkét film (1990. július 1., Milánó, negyeddöntő, 1:0, gólszerző: Matthäus, 11-esből). Valójában nem egyik film idézi a másikat, hanem a történelmet ábrázolja mind a kettő: íme, az év, amikor minden összejött, egyesült az ország, és világbajnokok lettek a fiúk; a két esemény máig is egybetartozó, elválaszthatatlan része a nemzeti emlékezetnek.

Miként a Good bye, Lenin!, A változás valutája is arról szól, hogy miként is festett ez a legszebb év a Német Demokratikus Köztársaság polgárainak szemszögéből, illetve a múló idő célzatosan hajlított tükréből. Míg a 2003-ban készült fekete komédiában ágyban, párnák közt hal meg az NDK, ebben a vadiúj és napsütésesnek tűnő, valójában még feketébb komédiában állva, méltatlankodva, dacolva. Ez a mostani ráadásul igaz történet alapján íródott, de azzal sokra nem megyünk, hiszen igaz történetek gyurmázását látni még moziba sem kell mennie senkinek jó régóta. De tény, ami tény, a keletnémet fizetőeszközt valóban kivonták a forgalomból, s tényleg valami katonai hangárban gyűjtötték össze, s valakik, tán máig sem tudni, hogy kik, kétségtelenül megdézsmálták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A magyar tehetséggondozó, ahol másképpen néznek a tinédzserekre

A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.