Film

A saját törvényei szerint

Jórgosz Lánthimosz: Szegény párák

  • SzSz
  • 2024. január 31.

Kritika

A nyelv hatalom, hiszen amit képesek vagyunk megnevezni, azt birtokoljuk is. Mindez Jórgosz Lánthimosz rendezői bemutatkozásában különösen plasztikusan jelenik meg. A 2009-es Kutyafogban egy manipulatív apa a szó szoros értelmében fogva tartja családját: fia és lányai már felnőttek, ám nem tehetik ki a lábukat az udvarról, mert azt hiszik, kint borzalmak várnak rájuk.

Nap mint nap magnókazettán hallgatnak nyelvleckéket, amelyek a számukra ismeretlen szavakat magyarázzák meg: ezek szerint a tenger például egyfajta bőrfotel, az országút egy erős szél, míg a kirándulás egy olyan anyag, amelyből a padló is készül. A praktikák ellenére mégsem sikerül teljes zsarnokság alatt tartani a családját: az apró réseken átszivárog a kíváncsiság, amely végül az egész rendszert összezúzza.

Hasonló megy végbe a rendező legújabb filmjében is. Az Alasdair Gray novelláján alapuló Szegény párák főhőse Bella Baxter, egy szerencsétlen sorsú nő, aki terhesen egy hídról vetette magát a mélybe. Még a halál beállta előtt rátalált egy briliáns, ám rendhagyó módszereiről ismert tudós, dr. Godwin Baxter, akinek szenvedélye a reanimáció. Ó, és az, hogy fajok keveredésével új állatokat hozzon létre. Bellára úgy tekint, mint eddigi kísérleteinek koronájára: a hasában növekedő gyermek agyát a nő fejébe ülteti, így a felnőtt asszonynak csecsemőként kell újra megtanulnia járni, beszélni, érezni. A Kutyafoghoz hasonlóan itt is kulcsfontosságú a nyelv: míg Bella babanyelven gügyög, nevelője gyakorlatilag bármit megtehet vele – és úgy is tekint rá, mint egyfajta tabula rasára, akinek fejét ő maga töltheti meg gondolatokkal.

A nő azonban bámulatos fejlődésnek indul – köszönhetően annak is, hogy Max McCandles néven egy nevelőt fogadnak mellé, aki egyben a kísérlet adatait is hűen jegyzeteli –, nemsokára pedig tehetetlen csecsemőből akaratos tinédzserré válik. Jellemző, hogy az őt életre keltő tudóst csak Atyámnak nevezi. S Baxter doktor bárhogy is igyekszik óvni teremtményét, abban felébrednek a természetes ösztönök. Először csak nevelője, majd egy bájgúnár szerencsevadász, Duncan Wedderburn veti ki rá a hálóját. Amint Bella megismeri a szex örömeit, nincs megállás: a nő elindul a maga útján, hogy felfedezze testét és vágyait.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.