Film

A saját törvényei szerint

Jórgosz Lánthimosz: Szegény párák

  • SzSz
  • 2024. január 31.

Kritika

A nyelv hatalom, hiszen amit képesek vagyunk megnevezni, azt birtokoljuk is. Mindez Jórgosz Lánthimosz rendezői bemutatkozásában különösen plasztikusan jelenik meg. A 2009-es Kutyafogban egy manipulatív apa a szó szoros értelmében fogva tartja családját: fia és lányai már felnőttek, ám nem tehetik ki a lábukat az udvarról, mert azt hiszik, kint borzalmak várnak rájuk.

Nap mint nap magnókazettán hallgatnak nyelvleckéket, amelyek a számukra ismeretlen szavakat magyarázzák meg: ezek szerint a tenger például egyfajta bőrfotel, az országút egy erős szél, míg a kirándulás egy olyan anyag, amelyből a padló is készül. A praktikák ellenére mégsem sikerül teljes zsarnokság alatt tartani a családját: az apró réseken átszivárog a kíváncsiság, amely végül az egész rendszert összezúzza.

Hasonló megy végbe a rendező legújabb filmjében is. Az Alasdair Gray novelláján alapuló Szegény párák főhőse Bella Baxter, egy szerencsétlen sorsú nő, aki terhesen egy hídról vetette magát a mélybe. Még a halál beállta előtt rátalált egy briliáns, ám rendhagyó módszereiről ismert tudós, dr. Godwin Baxter, akinek szenvedélye a reanimáció. Ó, és az, hogy fajok keveredésével új állatokat hozzon létre. Bellára úgy tekint, mint eddigi kísérleteinek koronájára: a hasában növekedő gyermek agyát a nő fejébe ülteti, így a felnőtt asszonynak csecsemőként kell újra megtanulnia járni, beszélni, érezni. A Kutyafoghoz hasonlóan itt is kulcsfontosságú a nyelv: míg Bella babanyelven gügyög, nevelője gyakorlatilag bármit megtehet vele – és úgy is tekint rá, mint egyfajta tabula rasára, akinek fejét ő maga töltheti meg gondolatokkal.

A nő azonban bámulatos fejlődésnek indul – köszönhetően annak is, hogy Max McCandles néven egy nevelőt fogadnak mellé, aki egyben a kísérlet adatait is hűen jegyzeteli –, nemsokára pedig tehetetlen csecsemőből akaratos tinédzserré válik. Jellemző, hogy az őt életre keltő tudóst csak Atyámnak nevezi. S Baxter doktor bárhogy is igyekszik óvni teremtményét, abban felébrednek a természetes ösztönök. Először csak nevelője, majd egy bájgúnár szerencsevadász, Duncan Wedderburn veti ki rá a hálóját. Amint Bella megismeri a szex örömeit, nincs megállás: a nő elindul a maga útján, hogy felfedezze testét és vágyait.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.