Film

A saját törvényei szerint

Jórgosz Lánthimosz: Szegény párák

  • SzSz
  • 2024. január 31.

Kritika

A nyelv hatalom, hiszen amit képesek vagyunk megnevezni, azt birtokoljuk is. Mindez Jórgosz Lánthimosz rendezői bemutatkozásában különösen plasztikusan jelenik meg. A 2009-es Kutyafogban egy manipulatív apa a szó szoros értelmében fogva tartja családját: fia és lányai már felnőttek, ám nem tehetik ki a lábukat az udvarról, mert azt hiszik, kint borzalmak várnak rájuk.

Nap mint nap magnókazettán hallgatnak nyelvleckéket, amelyek a számukra ismeretlen szavakat magyarázzák meg: ezek szerint a tenger például egyfajta bőrfotel, az országút egy erős szél, míg a kirándulás egy olyan anyag, amelyből a padló is készül. A praktikák ellenére mégsem sikerül teljes zsarnokság alatt tartani a családját: az apró réseken átszivárog a kíváncsiság, amely végül az egész rendszert összezúzza.

Hasonló megy végbe a rendező legújabb filmjében is. Az Alasdair Gray novelláján alapuló Szegény párák főhőse Bella Baxter, egy szerencsétlen sorsú nő, aki terhesen egy hídról vetette magát a mélybe. Még a halál beállta előtt rátalált egy briliáns, ám rendhagyó módszereiről ismert tudós, dr. Godwin Baxter, akinek szenvedélye a reanimáció. Ó, és az, hogy fajok keveredésével új állatokat hozzon létre. Bellára úgy tekint, mint eddigi kísérleteinek koronájára: a hasában növekedő gyermek agyát a nő fejébe ülteti, így a felnőtt asszonynak csecsemőként kell újra megtanulnia járni, beszélni, érezni. A Kutyafoghoz hasonlóan itt is kulcsfontosságú a nyelv: míg Bella babanyelven gügyög, nevelője gyakorlatilag bármit megtehet vele – és úgy is tekint rá, mint egyfajta tabula rasára, akinek fejét ő maga töltheti meg gondolatokkal.

A nő azonban bámulatos fejlődésnek indul – köszönhetően annak is, hogy Max McCandles néven egy nevelőt fogadnak mellé, aki egyben a kísérlet adatait is hűen jegyzeteli –, nemsokára pedig tehetetlen csecsemőből akaratos tinédzserré válik. Jellemző, hogy az őt életre keltő tudóst csak Atyámnak nevezi. S Baxter doktor bárhogy is igyekszik óvni teremtményét, abban felébrednek a természetes ösztönök. Először csak nevelője, majd egy bájgúnár szerencsevadász, Duncan Wedderburn veti ki rá a hálóját. Amint Bella megismeri a szex örömeit, nincs megállás: a nő elindul a maga útján, hogy felfedezze testét és vágyait.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk