Kiállítás

A sötétség aljáról

Bálványos Levente: 2022 Fragile

Kritika

A Jovánovics-tanítványként, szobrász szakon végzett Bálványos egyéni kézjegye a különfélébb munkáin is rajta van. Egy törött szék volt az origó: e darabjaira hullott hétköznapi tárggyal lépett ki a körplasztika (azaz a klasszikus szobrászat) köréből, hogy egy új formarend (sík relief) lehetőségeit vizsgálja meg.

A Fuga kiállítóterében az életmű átfogó, de korántsem teljes metszete látható. A több mint egy tucat mű nem tartalmazza a viaszképeket, Bálványos fotómunkáit (emellett értelemszerűen nem szerepelnek az installációs terek vagy a köztéri munkák), vannak viszont új elemként rajzok és színes felületek. Bár nincsenek feltüntetve címek és évszámok (ez szándékos, a kiállítás installálása is ellene megy ennek), de az tudható, hogy a legkorábbi kiállított munka még a kilencvenes évek végén készült, a többség a 2010-es években, és néhány az idén. A finom válogatásból is kitűnik, hogy a konstruktív-konkrét művész geometrikus elemekkel, az elmozduló és egymásra rakodó térsíkok és térmetszetek viszonyával foglalkozik, és munkáiban ugyanolyan erős elem a szimmetria és az aszimmetria közötti bonyolult, de mégis érzékeny lebegés, mint a nyitottság és a zártság, az egyszerűség és a bonyolultság, azaz a „szabadság és a kötöttség” egyszerre jelen lévő kettőssége.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk