Könyv

Légvárostrom

Ablonczy Balázs: Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák

Kritika

A történész Teleki Pál kutatójaként a két világháború közti miniszterelnökről írt monográfiájával érkezett Ablonczy a magyar történettudományba, majd vált egyre ismertebbé a szélesebb közvélemény előtt is. Az utóbbi másfél évtizedben viszont a neve összeforrt a trianoni békeszerződéshez kapcsolódó legendák összegyűjtésével, és ezek szakszerű cáfolatával.

A különböző mítoszokkal és féligazságokkal kapcsolatos kutatásai előbb tanulmányként jelentek meg a Romsics Ignác szerkesztette Magyar jobboldali hagyomány, 1900–1948 című kötetben, aztán egy évvel később már önálló kötetté bővítve láttak napvilágot, komoly szakmai sikert aratva.

Tizenkét éve jelent meg az első kötet, Ablonczy most az abból kimaradt, illetve az az­óta eltelt bő évtizedben gyűjtött „legendákat” gyűjtötte össze. Közben többször és több helyen nyilatkozta már (és a könyvben is több helyütt hangsúlyozza), hogy önmagában nincs különösebb gondja azzal, hogy ezek a legendák léteznek, teljesen érthető, hogy az 1920-as békeszerződés okozta társadalmi sokk és trauma tág teret adott (és ad a mai napig) a leegyszerűsítéseknek, a rész- és fél­igazságoknak, vagy a sosemvolt dolgok valósággá kreálásának. Különösen azoknak, amelyek a saját hibáinkkal való szembenézés helyett a felelősségáthárítást választják. Nem szigorú értelemben vett legendákról van szó, s némelyikük csak erősebben-lazábban kötődik magához a békeszerződéshez. Nem egy közöttük ordas tévedés, vaskos csúsztatás, rész- és féligazság, de vannak közöttük kitalációk, fantazmagóriák, vagy különböző motivációk szülte hazugságok is.

Vajon Mackensen tábornagy meg tudta volna védeni Erdélyt (nem), használtak-e rúzst és parfümöt Budapest román megszállói (megkérdőjelezhető)? Apponyi mondta-e „sírásós” mondatát (nem), lejár-e száz év után a békeszerződés (nem, a szerződés semmiféle időklauzulát nem tartalmaz)? Utóbbi (a kötetnek is címet adó legenda) már csak azért is érdekes, mert iskolapéldája annak, hogy ezek a mítoszok akár már egészen kicsi energiabefektetéssel is cáfolhatók lennének, hiszen a békeszerződés szövege a világhálón is régóta teljes egészében elolvasható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.