Könyv

Légvárostrom

Ablonczy Balázs: Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák

Kritika

A történész Teleki Pál kutatójaként a két világháború közti miniszterelnökről írt monográfiájával érkezett Ablonczy a magyar történettudományba, majd vált egyre ismertebbé a szélesebb közvélemény előtt is. Az utóbbi másfél évtizedben viszont a neve összeforrt a trianoni békeszerződéshez kapcsolódó legendák összegyűjtésével, és ezek szakszerű cáfolatával.

A különböző mítoszokkal és féligazságokkal kapcsolatos kutatásai előbb tanulmányként jelentek meg a Romsics Ignác szerkesztette Magyar jobboldali hagyomány, 1900–1948 című kötetben, aztán egy évvel később már önálló kötetté bővítve láttak napvilágot, komoly szakmai sikert aratva.

Tizenkét éve jelent meg az első kötet, Ablonczy most az abból kimaradt, illetve az az­óta eltelt bő évtizedben gyűjtött „legendákat” gyűjtötte össze. Közben többször és több helyen nyilatkozta már (és a könyvben is több helyütt hangsúlyozza), hogy önmagában nincs különösebb gondja azzal, hogy ezek a legendák léteznek, teljesen érthető, hogy az 1920-as békeszerződés okozta társadalmi sokk és trauma tág teret adott (és ad a mai napig) a leegyszerűsítéseknek, a rész- és fél­igazságoknak, vagy a sosemvolt dolgok valósággá kreálásának. Különösen azoknak, amelyek a saját hibáinkkal való szembenézés helyett a felelősségáthárítást választják. Nem szigorú értelemben vett legendákról van szó, s némelyikük csak erősebben-lazábban kötődik magához a békeszerződéshez. Nem egy közöttük ordas tévedés, vaskos csúsztatás, rész- és féligazság, de vannak közöttük kitalációk, fantazmagóriák, vagy különböző motivációk szülte hazugságok is.

Vajon Mackensen tábornagy meg tudta volna védeni Erdélyt (nem), használtak-e rúzst és parfümöt Budapest román megszállói (megkérdőjelezhető)? Apponyi mondta-e „sírásós” mondatát (nem), lejár-e száz év után a békeszerződés (nem, a szerződés semmiféle időklauzulát nem tartalmaz)? Utóbbi (a kötetnek is címet adó legenda) már csak azért is érdekes, mert iskolapéldája annak, hogy ezek a mítoszok akár már egészen kicsi energiabefektetéssel is cáfolhatók lennének, hiszen a békeszerződés szövege a világhálón is régóta teljes egészében elolvasható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.