Könyv

A „titkosegyetem”

Upor László: Majdnem lehetetlen. Az SZFE autonómiaharcának története

  • Földényi F. László
  • 2024. május 1.

Kritika

Nevek a szereplőlistáról: Dr. Bódis József, Dr. Horváth Zita, Dr. Palkovics László, Dr. Pavlik Lívia, Dr. Szarka Gábor, és a többi doktor, meg a kancellárok, a miniszterek, az államtitkárok, az államtitkárok helyettesei, meg a helyettesek helyettesei… Upor László könyvéből néznek ki az olvasóra.

2020-ban falanxként sorakoztak fel, várva, hogy a miniszterelnök mögé bújva egy, a remélt népszerűség hiánya miatt frusztrált színházi mindenes kiadja a parancsot, hogy rohanják le a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, és azután „enyém a vár, tiéd a lekvár” rivalgás kíséretében elhervasszák azt, ami másfél évszázadon át virágzott. Emlékszik még valaki ezekre a doktorokra? Azóta már kivétel nélkül mindegyik pozíciót cserélt, tologatják őket ide-oda, mint a sakkfigurákat, s ma már akár le is tagadhatnák, hogy részt vállaltak ebben az aljas történetben. Talán szégyellik is a gyerekeik előtt. De lehet, hogy továbbra is büszkék rá.

Székely Gábor, a nagyszerű rendező és évtizedek meghatározó rendezőtanára mindenesetre ezzel zárta a színházi mindeneshez intézett nyílt levelét: „Szégyellje magát!” Ha valaki, hát ő soha nem fogja szégyellni magát. Vidnyánszky Attilának hívják, ő kivételesen nem doktor, hanem nagyot ugorva doktori fokozat nélküli egyetemi tanár. Upor könyvének ő az egyik főszereplője; bátor embernek látszik, szóban semmilyen vádaskodástól nem riad vissza. Mégis, miután az SZFE ellen kiadta az „Endlösung” parancsát, egyszer sem mert elmenni az őt invitáló diákok és tanárok közé, hanem maga helyett egy gépesített lövészt küldött. Ennek balul sikerült behatolási kísérlete komikusan sült el – ma is bárki megnézheti a YouTube-on. Az internet nem felejt. A rengeteg dokumentum, a hivatalok részéről megválaszolatlanul hagyott számtalan levél éppúgy hozzáférhető, mint a hatalmi arrogancia émelyítően sok megnyilvánulása. És persze a diákok meg tanárok ellenállásának a legkülönfélébb módozatai, a békés párbeszédkereséstől a tüntetéseken át a blokádig bezáróan. 

A pajzs

Upor László, az SZFE egykori „kinemnevezett” rektora közel négyszáz oldalban foglalta össze a 2019 és 2021 közötti időszak eseményeit, az SZFE látványos ellenállását, a diákok 71 napig tartó blokádját, beleértve az előzményeket, meg a végjátékot is. „Nem voltunk radikálisok” – írja. Majd hozzáteszi: „Radikalizálódni kényszerültünk.” A könyv ennek a kényszernek a kibontakozását követi nyomon, kezdve azzal, hogy valahol valakik eldöntötték: ahhoz, hogy egy „liberális hüllőkeltetőből” (ez a régi SZFE) nemzeti intézményt lehessen faragni (ez a mai SZFE), az egyetemet egy külső kuratórium felügyelete alá kell helyezni (amelynek öt tagja közül kezdetben kettő az olajiparból érkezett), magánkézbe kell adni, és ezzel megfosztani attól az autonómiától, ami évszázadok óta minden európai egyetem alapvető létfeltétele. Az ötletből törvénytervezet lett, a parlament pedig 5 perc 7 másodpercnyi időt szánt a 155 éves intézmény sorsának a megpecsételésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.