Színház

Gender a manézsban

Sean O’Casey – Horváth János Antal: A kezdet/vége

Kritika

A férfi és női szerepkör átalakulása lerágott csont, olyannyira, hogy a nemek szerepkörének egyik legmeghatározóbb új kihívása az, hogy újra és újra meg kell hallgatnunk az átalakulásukról szóló históriát. Nagyon nehéz olyan irányból közelíteni meg a témát, amely (legalább az egyik nemnél) ne szemforgatásba vagy köldöknézegetésbe torkollna.

Ravasz megoldásnak tűnik Sean O’Casey darabját újragondolni, mert az – mondhatni, megelőzve a korát – meglehetősen feminista üzenetet hordoz, amelyet a korunkra vetítve pont arra juthatunk, hogy akkora változás azért nem történt: a férfi régen is a teremtés töviskoronájaként nyomta a nő fejét, csak ezt 1937-ben még merésznek számított megjegyezni, ma meg már kötelező. A darab egy vidéki házaspár életébe enged betekintést, akik összevesznek azon, melyikük feladatai a nehezebbek, majd míg az asszony bizonyításképpen kimegy a földekre dolgozni, a férj és jó barátja házimunka gyanánt leamortizálják a lakást. Horváth János Antal ennek az alapszituációnak a nyomán rajzolta körbe a nemeket, az eredeti darabtól és olykor a józan észtől is jócskán eltávolodva – végre.

A nő áldozatot hoz, kapál, szül (néha egyszerre), éles eszű, érett és erkölcsös. A férfi pedig, a Szex és New Yorktól kezdve a gyógyszerreklámokon át a Peppa malacig többnyire egy inkompetens, felelőtlen, gyerekes kolonc a nyakán. Ki-ki a saját tapasztalatai szerint eldöntheti, hogy ez hiteles reprezentáció-e, vagy inkább a popkultúra profittermelő vezeklése a hímsovinizmus után most épp a nőuralom kulcsszóra kattintó társadalom előtt. Akárhogy is, minden alkotásra szükség van, amely finomítani tud egy szélsőséges világképet. A kezdet/vége hordozza az ehhez szükséges potenciált, de nagyon vékony a mezsgye, ahol sem hónaljszagú kiáltványba, sem a másik végletként fenyegető gendermosdatásba nem fordul egy ilyen ambíció. A kötéltáncot Földes Eszter, Molnár Áron és Mohai Tamás hármasa háló nélkül kísérli meg, és mondhatjuk, hogy elsöprő sikert aratnak.

Luca három napon belül szülni fog, minden gondolata a kicsi és az érkezéséig hátralévő tennivalók körül forog. A lámpát meg kell javítani, a babaágyat össze kell rakni, és persze kell egy jó orrszi-porszi. Szerencséjére ott van Péter, aki tettre készen várja a feladatokat – amint végzett a telefonozgatással, a videójátékkal és főleg Móric barátjával való végtelenített ökörködéssel. Luca megelégeli, hogy mindent egyedül kell csinálnia, és kicsit magára hagyja a párját, arra számítva, hogy az egyszeriben felnő a feladathoz. De nem nő. Legalábbis nem ott melegében. Jókora tortúrán kell átmennie a krisztusi korban lévő fiúnak, hogy férfi és főleg családapa válhasson belőle, nagy kihívás ez, még baráti segítséggel is – főleg baráti segítséggel. A nagyra nőtt Pat és Mat (Kétbalkezesek) párosa viszont változatos őrültségekkel, betétekkel és mutatványokkal még a fájó megkomolyodást is szórakoztatóvá tudja tenni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.