Rádió

A végek kezdete

Vidékjáró műsor a Klubrádióban

Kritika

Sokak első gondolata lehet, hogy egy vidék tematikájú műsornak mindenképpen országos lefedettségűnek kellene lennie. Számukra a jó hírünk: azzal, hogy a legnépszerűbb kormánykritikus csatornát az online térbe száműzte a hatalom, egyben országos rádiót is faragott belőle.

Mindenesetre az erősen Budapest-centrikus Klubrádión üdítő kísérlet a még meglévő független vidéki fórumok szóhoz juttatása. A márciusban indult Azt beszélik amolyan heti körképet kínál az országnak a fővárosi Nagykörúton vagy még inkább az M0-son kívüli tájaira fókuszálva.

„Rengetegen döbbentek rá arra a 2022-es választások után, hogy mennyire ismeretlen számukra az ország” – állítja a műsor bemutatkozója, és valóban, emlékszünk még a tavalyi reményvesztett futamokra a vidék ilyen vagy olyan voltáról. Az Azt beszélik ezzel a felütéssel tehát azon túl, hogy megszólalási lehetőséget igyekszik adni egy meglehetősen kiszolgáltatott sajtószegmensnek, arra is kísérletet tesz, hogy a tavaly tavaszi trauma méregfogát kihúzza, vagy betömködje legalábbis.

Mi hangzik el tehát péntek délutánonként a műsorkészítők elképzelése szerint? Mindaz, „ami Pécstől Debrecenig, Veszprémtől Miskolcig történik, kik a helyi kiskirályok, miről beszélnek, hogyan gondolkodnak a közügyekről az emberek”. Szép vállalás, hazai nyilvánosságnak eddig se lenyelni, se kiköpni nem sikerült.

A legutóbbi adásban a műsor szerkesztő-házigazdája, Józsa Márta annak eredt nyomába, hogy mi a helyzet azokon a településeken „amelyek gazdaságilag országos összehasonlításban jól vagy elég jól állnak”. A Debrecen–Szeged–Szombathely vonalon mozgott a műsor, szépen lefedve végül is az ország elég nagy részét. Az ideális talán az lenne egy hasonló vállalás esetében, ha volna arra lehetőség – úgy is, mint stáb, felszerelés, útiköltség és a többi –, hogy kiszállásos rendszerben készüljenek az anyagok. A sanyargatott független kis csatornák stúdióba zártságát többször megénekeltük már. Értjük, hogy nincs mód, infrastruktúra, idő és főleg pénz helyszíni beszámolók készítésére, de azért sajnáljuk. A műsor bent készül a Benczúr utcában, de a telefonon utolért megszólalók mind helyben dolgoznak, onnan adnak életjelet magukról és a településeik ügyeiről. Debrecenből ezúttal Polgár Tóth Tamás, a Debreciner.hu újságírója, Szegedről Bod Péter, a Szeged.hu munkatársa, szombathelyi színekben pedig a Nyugat.hu-t képviselő Józing Antal kapott szót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.