Rádió

A végek kezdete

Vidékjáró műsor a Klubrádióban

Kritika

Sokak első gondolata lehet, hogy egy vidék tematikájú műsornak mindenképpen országos lefedettségűnek kellene lennie. Számukra a jó hírünk: azzal, hogy a legnépszerűbb kormánykritikus csatornát az online térbe száműzte a hatalom, egyben országos rádiót is faragott belőle.

Mindenesetre az erősen Budapest-centrikus Klubrádión üdítő kísérlet a még meglévő független vidéki fórumok szóhoz juttatása. A márciusban indult Azt beszélik amolyan heti körképet kínál az országnak a fővárosi Nagykörúton vagy még inkább az M0-son kívüli tájaira fókuszálva.

„Rengetegen döbbentek rá arra a 2022-es választások után, hogy mennyire ismeretlen számukra az ország” – állítja a műsor bemutatkozója, és valóban, emlékszünk még a tavalyi reményvesztett futamokra a vidék ilyen vagy olyan voltáról. Az Azt beszélik ezzel a felütéssel tehát azon túl, hogy megszólalási lehetőséget igyekszik adni egy meglehetősen kiszolgáltatott sajtószegmensnek, arra is kísérletet tesz, hogy a tavaly tavaszi trauma méregfogát kihúzza, vagy betömködje legalábbis.

Mi hangzik el tehát péntek délutánonként a műsorkészítők elképzelése szerint? Mindaz, „ami Pécstől Debrecenig, Veszprémtől Miskolcig történik, kik a helyi kiskirályok, miről beszélnek, hogyan gondolkodnak a közügyekről az emberek”. Szép vállalás, hazai nyilvánosságnak eddig se lenyelni, se kiköpni nem sikerült.

A legutóbbi adásban a műsor szerkesztő-házigazdája, Józsa Márta annak eredt nyomába, hogy mi a helyzet azokon a településeken „amelyek gazdaságilag országos összehasonlításban jól vagy elég jól állnak”. A Debrecen–Szeged–Szombathely vonalon mozgott a műsor, szépen lefedve végül is az ország elég nagy részét. Az ideális talán az lenne egy hasonló vállalás esetében, ha volna arra lehetőség – úgy is, mint stáb, felszerelés, útiköltség és a többi –, hogy kiszállásos rendszerben készüljenek az anyagok. A sanyargatott független kis csatornák stúdióba zártságát többször megénekeltük már. Értjük, hogy nincs mód, infrastruktúra, idő és főleg pénz helyszíni beszámolók készítésére, de azért sajnáljuk. A műsor bent készül a Benczúr utcában, de a telefonon utolért megszólalók mind helyben dolgoznak, onnan adnak életjelet magukról és a településeik ügyeiről. Debrecenből ezúttal Polgár Tóth Tamás, a Debreciner.hu újságírója, Szegedről Bod Péter, a Szeged.hu munkatársa, szombathelyi színekben pedig a Nyugat.hu-t képviselő Józing Antal kapott szót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.