Kiállítás

Olyan miniszterelnököt szeretnék

Az autonómia horizontjai

Kritika

E csoportos kiállítás a közösség, illetve az egyén önrendelkezési jogával, szabadságával és függetlenségével foglalkozik, fókuszában pedig az autonómia jogi értelemben vett változása és képlékenysége áll.

A kurátor, Pilinger Erzsébet e változásnak a leglátványosabb formáját állítja a középpontba, azt az utóbbi tíz évben egyre felgyorsuló folyamatot, amely a „környezeti személyiség” jogi elfogadására irányul, s amelynek sajnálatos mellékterméke, hogy egyes elméletek egyenesen elvetik az emberi önállóság és önrendelkezés fogalmát. A kurátor ezzel nyilván nem ért egyet, ezt tükrözi az is, hogy a központi művet ellenpontozó alkotások a jelen égető társadalmi problémáival foglalkoznak: az állam és a polgár konfliktusaival, az intézményi erőszak elleni egyéni és közös fellépés taktikájával, és a folyamatosan változó világban is tovább élő szerepelvárásokkal kapcsolatos stratégiákkal.

Hanna Rullmann és Faiza Ahmad Khan projektje (Habitat 2190, 2017–2019) a Calais melletti menekülttábor felszámolását és az utána következő rekultiválási folyamat nehézségeit követi nyomon. A terület egy védett növény, egy orchideaféle (Liparis loeselii, avagy lápi hagymaburok) „lakóhelye”, az akció pedig a környezeti feltételek megóvására, a környezet személyiségkénti elismerésére irányult – kevés sikerrel. A francia állam nemzetbiztonsági okokból megakadályozta, hogy a növény élőhelyét természetvédelmi területté nyilvánítsák.

A mindent felzabáló, jogokat megvonó hatalom és a közösségek helyi konfliktusára nálunk is számos példa van. Todoroff Lázár Tableaux Vivant – Delacroix: A szabadság vezeti a népet című képe 2020. október 2-án készült az SZFE előtt, amikor az őrt álló művészettörténészek a híres festményt felidéző élőképbe merevedtek (Bicskei Éva fotóhoz kapcsolódó írása kitér az életképek műfajára, a festő viszonyára a hatalommal, az akkori politikai helyzetre, illetve a festmény befogadástörténeti bukkanóira).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”