Szinte csak a baj van velük, olyikat se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk mindmáig. A dualizmus fél évszázadát például, amely hozott ugyan prosperitást, polgárosodást és kötelező népoktatást, s mellesleg felépítette a nemzet reprezentatív épületeit és köztereit (a Parlamenttől az Operaházon át a Hősök teréig), de mégiscsak kényszeredett alkun és őszintétlen frázisokon meg elhallgatásokon alapult. Amikor volt parlamentarizmus, s a képviselőházban beszélni százféleképpen lehetett, de kormányozni azt csakis egyféleképpen (Herczeg Ferenc). S ami talán még a korszakot lezáró világháborús vereség és széthullás tényénél is feszélyezőbb mozzanat: a magyar, az örök sanyargatott mint más nemzetiségek elnyomója? Ugyan kérem!
Innen nézve valósággal közhasznú vállalkozás a remek Kérdések és válaszok sorozat dualizmus kori kötete, amelyben Cieger András, Egry Gábor és Klement Judit írásai izgalmas témák hosszú sorát kínálják elénk: az ágyrajárástól az érettségin át a liptói túróig. S természetesen éppígy a közös ügyek témáját, a Kasszandra-levelet meg Ferenc József helyét és szerepét, elvégre a kiegyezést követő korszak alapvető közjogi tematikája nyilvánvalóan megkerülhetetlen. Ám a tudós szerzők mindemellett olyan életbe vágó történelmi kérdésekre is kerestek válaszokat, amelyekre az összességében pozitív értékelésű dualizmus elitjei csak elvétve. Így tehát találunk a kötet lapjain a kivándorlásnak és a parasztságnak szentelt kisfejezetet csakúgy, mint ahogy árnyalt megfogalmazásokra lelhetünk a korszak nemzetiségi politikájáról, az innen-onnani kölcsönös sérelmekről és nem utolsósorban arról, hogy az akkor közkeletű rém- és vágyképek közül (a román bankok fölvásárolta Erdély popáncától a 30 milliós Magyarország álmáig) minek volt realitása és minek nem.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
