Könyv

Alvajárók és ágyrajárók

Kérdések és válaszok a dualizmus kori Magyarországról 1867–1918

Kritika

Oh, azok a mi szép, dicsőséges és egyértelmű történelmi bukásaink! Mennyi erőt meríthet belőlük még akár ma is a magyar történeti tudat, no meg kollektív áldozati önképünk! Ezzel szemben mennyire ellentmondásosak és kényelmetlenek a félig-meddig sikeres korszakok.

Szinte csak a baj van velük, olyikat se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk mindmáig. A dua­lizmus fél évszázadát például, amely hozott ugyan prosperitást, polgárosodást és kötelező népoktatást, s mellesleg felépítette a nemzet reprezentatív épületeit és köztereit (a Parlamenttől az Operaházon át a Hősök teréig), de mégiscsak kényszeredett alkun és őszintétlen frázisokon meg elhallgatásokon alapult. Amikor volt parlamentarizmus, s a képviselőházban beszélni százféleképpen lehetett, de kormányozni azt csakis egyféleképpen (Her­czeg Ferenc). S ami talán még a korszakot lezáró világháborús vereség és széthullás tényénél is feszélyezőbb mozzanat: a magyar, az örök sanyargatott mint más nemzetiségek elnyomója? Ugyan kérem!

Innen nézve valósággal közhasznú vállalkozás a remek Kérdések és válaszok sorozat dualizmus kori kötete, amelyben Cieger András, Egry Gábor és Klement Judit írásai izgalmas témák hosszú sorát kínálják elénk: az ágyrajárástól az érettségin át a liptói túróig. S természetesen éppígy a közös ügyek témáját, a Kasszandra-levelet meg Ferenc József helyét és szerepét, elvégre a kiegyezést követő korszak alapvető közjogi tematikája nyilvánvalóan megkerülhetetlen. Ám a tudós szerzők mindemellett olyan életbe vágó történelmi kérdésekre is kerestek válaszokat, amelyekre az összességében pozitív értékelésű dualizmus elit­jei csak elvétve. Így tehát találunk a kötet lapjain a kivándorlásnak és a parasztságnak szentelt kisfejezetet csakúgy, mint ahogy árnyalt megfogalmazásokra lelhetünk a korszak nemzetiségi politikájáról, az innen-onnani kölcsönös sérelmekről és nem utolsósorban arról, hogy az akkor közkeletű rém- és vágyképek közül (a román bankok fölvásárolta Erdély popáncától a 30 milliós Magyarország álmáig) minek volt realitása és minek nem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Miért nem akar tűzszünetet Orbán Ukrajnában?

A miniszterelnök megtorpedózta az Ukrajnával kapcsolatos uniós nyilatkozatot, magyarázata enyhén szólva zavaros és ellentmondásos. Ha pénteken Alaszkában Trump fejében a szilvakompót éppen olyan irányba billenne, amely a szilárd európai állásponthoz közeli, akkor egyre komolyabban tétetik fel a kérdés: valójában ki akarja a háború folytatását?

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.