Dokumentumfilm-sorozat

Amerika lelkéért

Lawrence Wright: Isten óvja Texast

  • - turcsányi -
  • 2024. március 13.

Kritika

Egy remekművet általában nem lehet újra megcsinálni, s folytatni is csak számos megszorítással érdemes. De van, amikor sikerül.

George Lucas 1973-ban publikálta A rock nagy évtizede című filmjét (American Graffiti – van egy ősi törvény még a sámánok korából: mindennek nagyon hülye magyar címet kell adni). E szerfelett hangulatos mozidarab arról szól, hogy vidámak a kisvárosi fiúk, lányok, mert vége a középiskolának, s most még kitombolhatják magukat, de aztán el kell húzni valami egyetemre ebből a porfészekből, mert megesz minket a penész. S a végén valaki el is húz, de nem az, aki a legjobban akart menni. A többiek maradnak.

Lucasnak ezután a Csillagok háborúja következett, s a lába elé heverő világ. Arra azonban még volt érkezése, hogy az első rész írótársával (Gloria Katz-cal) megírja az American Graffiti 2-t, pályájának egyik halk bukását. Pedig a folytatás is jó film, arról szólt, hogy aki maradt, milyen gyorsan vált nyomorult lúzerré, röhejes kisvárosi balekká, vietnami áldozattá, oszlott el valahol az országút mellett a porban: az American Graffiti 2-ben rosszak a viccek, és minden kockája nagyon szomorú. Pontosan húsz évvel később (1993-ban) az akkor épp szárnya bontogatásával elfoglalt Richard Linklater is megcsinálta a maga American Graffitijét, a Tökéletlen időket (Dazed and Confused – egy Led Zeppelin-, pontosabban The Yardbirds-, még pontosabban Jesse Holmes-dal címe, csak hát van az a sámánkori törvény, mely szerint…). A Tökéletlen időkben Linklater tesz néhány udvarias, finom utalást az American Graffitire, tulajdonképpen feleslegesen, hiszen az egész film ugyanaz egy az egyben, csak húsz évvel később játszódik, 1976-ban. Ám ezzel együtt is szuverén műalkotás, mely alanyi jogán vált az amerikai indie mozi egyik alapművévé. Linklater pályáján ezután a Mielőtt lemegy a nap következett, s vele a lába elé heveredő világ. Esze ágában sem volt folytatni a Tökéletlen időket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.