Színház

Az országút szélén hagyott gyerekekről

Mariella Mehr élete

Kritika

Lábán Katalin rendezőként rendre olyan szövegeket állít színpadra, amelyekre a legtöbben azt mondanák, hogy nem színpadra valók.

Kemény Zsigmond regénye, a Zord idők, Pilinszky János és Sheryl Sutton beszélgetései vagy a Malte Laurids Brigge Rilkétől – mind olyan címek, amelyektől a legtöbb színházi közönségszervező sírva menekül. Lábán azonban nem sikerre törekszik, hanem arra, hogy a számára fontos szövegeket megmutathassa, remélve, hogy egy kis színháznyi ember csak-csak kíváncsi rájuk. És az RS9 pincéjét vagy a Vallai Kertet időről időre tényleg megtölti az a harminc-negyven ember, akik hisznek neki, vagy csak nyitottak ezekre a szövegközpontú előadásokra.

Aztán megtörténhet, hogy egy ismeretlen svájci nőről szóló monodrámát nézve hirtelen úgy érzik, hogy az nagyon is összecseng a mai magyar valósággal. Pedig a Mariella Mehr életét még októberben mutatták be, amikor a nagyközönség még nem szembesült azzal, micsoda égető sebeket takargat a nem működő magyar gyermekvédelem.

A két éve elhunyt Mariella Mehr (1947–2022) svájci író volt, aki a jenis cigány kisebbséghez tartozott. A jenisek (németül: jenische, franciául: Yéniches) Svájcban, Franciaországban, Németországban és Ausztriában vándoroltak, nomád életmódjuk miatt folyamatosan üldözték őket. Ennek következtében a hagyományos vándoréletet folytató jenisek száma mára egy-két ezerre csökkent. Az 1920-as években Svájcban Alfred Siegfried (egy korábban pedofília miatt menesztett gimnáziumi tanár) létrehozta a Kinder der Landstrasse (Az országút gyermekei) nevű „segélyszervezetet” azzal a céllal, hogy a jenis szülőktől elvett gyerekekből intézetekben „kiirtsák az örökletes aszociális viselkedést”. Az anyákat kényszer­sterilizálták, a gyerekeket pedig elektrosokkal és más kegyetlen módszerekkel „kezelték”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

A vad

Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! – skandálja fennhangon a Fiatal Demokraták Szövetségének ifjú gárdája, minden lehetséges fórumon – minél fiatalosabb az a fórum, annál jobb. Felmerül persze a kérdés, hogy milyen harcot is folytatnak ők?

A szuperhonpolgár

A lovagi rang modern kori megfelelője elsősorban az érdemet, a tehetséget és a köz szolgálatát jutalmazza, bár az is igaz, hogy odaítélésénél a lojalitás és a politikai megfontolás sem mellékes.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.

„Inkább elmennek betegre”

Időről időre felmerül, hogy Orbán Viktor és pártja adott esetben a rendvédelmi erőket is bevetné a hatalom megtartása érdekében. A nyílt erőszak alkalmazásának azonban számos akadálya van.