A szerelem Sneci (Kós Mátyás), a félszeg csavargó képében toppan be az életébe. Ő segít neki egy bevásárlás után az új ruhákkal megpakolt reklámtáskáit hazacipelni. A lakáshoz érve az idegen rövid téblábolás után bevallja, hogy nem csak egy csésze teát inna, de éhes is. Eva, mintha évek óta csak az alkalomra várna, ugrik a konyhába a húslevesért, s kezdődhet egymás kölcsönös, bár nem egyformán veszélyes behálózása.
Mindkettőjük áldozat: a férfi hányatott gyermek- és ifjúkora miatt kétes társaságba került (a banda tagjai nevezték el Snecinek, beszédes név, egyszerre utal a halaknak bedobott csalira, és a férfi megtévesztő viselkedésére), a gyerektelen, magányos nőt pedig az időskori elmagányosodása ejti kétségbe. Két ellentétes világ: a koros és a fiatal, a tehetős és a nincstelen. Egymás társaságára nagy szükségük van, így nem meglepő, hogy minden különbözőségük ellenére egy fedél alatt maradnak. A történet középpontjában a vagyoni helyzetük különbözőségéből fakadó feszültség áll, azon belül is annak a pszichére gyakorolt negatív hatása.
Amíg az egyikük végre kiélheti, hogy a papagáján kívül is gondoskodhat valakiről, a másik az önkifejezésben leli örömét: korábbi hobbiját, az újságfecnikből hajtogatott virágokat sutba dobja, és – Krisztus után, szabadon – az ácsmesterségre cseréli. Azonmód ki is farag egy kis széket, mutatva, hogy nem csak az asszony lakását, de az egész életét képes átrendezni. A kezdeti idill után azonban jön a feketeleves: a férfi kicsit sem az, akinek kezdetben mutatta magát.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
