Színház

Világok harca

Papírvirágok

Kritika

Eva (Szitás Barbara) visszavonultan élő érett szépasszony, akit csak látszólag elégít ki, hogy a közeli botanikus kertbe jár virágokat festeni, a szíve mélyén férfitársaságra vágyik.

A szerelem Sneci (Kós Mátyás), a félszeg csavargó képében toppan be az életébe. Ő segít neki egy bevásárlás után az új ruhákkal megpakolt reklámtáskáit hazacipelni. A lakáshoz érve az idegen rövid téblábolás után bevallja, hogy nem csak egy csésze teát inna, de éhes is. Eva, mintha évek óta csak az alkalomra várna, ugrik a konyhába a húslevesért, s kezdődhet egymás kölcsönös, bár nem egyformán veszélyes behálózása.

Mindkettőjük áldozat: a férfi hányatott gyermek- és ifjúkora miatt kétes társaságba került (a banda tagjai nevezték el Snecinek, beszédes név, egyszerre utal a halaknak bedobott csalira, és a férfi megtévesztő viselkedésére), a gyerektelen, magányos nőt pedig az időskori elmagányosodása ejti kétségbe. Két ellentétes világ: a koros és a fiatal, a tehetős és a nincstelen. Egymás társaságára nagy szükségük van, így nem meglepő, hogy minden különbözőségük ellenére egy fedél alatt maradnak. A történet középpontjában a vagyoni helyzetük különbözőségéből fakadó feszültség áll, azon belül is annak a pszichére gyakorolt negatív hatása.

Amíg az egyikük végre kiélheti, hogy a papagáján kívül is gondoskodhat valakiről, a másik az önkifejezésben leli örömét: korábbi hobbiját, az újságfecnikből hajtogatott virágokat sutba dobja, és – Krisztus után, szabadon – az ácsmesterségre cseréli. Azonmód ki is farag egy kis széket, mutatva, hogy nem csak az asszony lakását, de az egész életét képes átrendezni. A kezdeti idill után azonban jön a feketeleves: a férfi kicsit sem az, akinek kezdetben mutatta magát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.