Színház

Halotti karnevál

The Black Rider

Kritika

William Burroughs egy alkoholmámorban töltött 1951-es mexikói éjszakán jó ötletnek találta, hogy Tell Vilmost utánozva lelőjön a felesége fejéről egy poharat.

Megpróbálta, nem sikerült. Az eset egyszerre rettenetes és felfoghatatlanul abszurd, mint Burroughs-nak az ettől nyilván nem elválaszthatóan, de majd’ négy évtizeddel később született szövegkönyve is, amely ugyanazon a történeten alapul, amelyből Carl Maria von Weber A bűvös vadász című operája is született. A Wilhelm nevű írnok feleségül akarja venni Bertram erdész lányát, de az erdész nem akarja hozzáadni, mert Wilhelm nem tud lőni. Wilhelm ezért lepaktál az ördöggel, aki varázsgolyókat ad neki, amelyek biztosan eltalálják a célt. Ám egy golyó az ördögé marad, ő pedig az esküvő napján úgy dönt, hogy az a golyó ne a megcélzott galambot, hanem az ifjú arát találja el.

Tom Waits zenéje, Waits és Kathleen Brennan dalszövegei és nem utolsósorban Robert Wilson rendezése arra tettek kísérletet, hogy a William Burroughs teremtette rettenetet és abszurditást megmutassák. Az 1990-es hamburgi ősbemutató, amelynek teljes felvétele megnézhető a YouTube-on, mesterien ötvözi a humort és a halál nyomasztó jelenlétét. A színpadon fehérre maszkírozott, zombiszerű lényeket látunk, a halott felmenő szelleme és az élőnek mondott szereplők között igazán nincs sok különbség. A halál mint motívum pedig, az alaptörténeten kívül is, számtalan színpadi jelben megjelenik Wilsonnál: fegyverek ropognak, harci helikoptert, bombatámadást hallunk, sikolyokat, a varázsgolyó a drog meta­fo­rá­jaként jelenik meg, amelyért természetesen a szerelem is feláldozható. Mindezt pedig sűrűn szövi át humorral a szöveg és a színészi játék, így lesz az előadás egyszerre horror és horrorparódia.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.