Tévésorozat

Önarckép feketével

A nagy szivar

  • - turcsányi -
  • 2024. július 24.

Kritika

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Minden erre predesztinálta, elsősorban a kor és a környezet, melyben élnie adatott: apja és testvérei kötésig gázoltak bele a show-bizniszbe, halmozván sikert a sikerre. Abe, az apja pont az idevalósi álomkarriert futotta meg: kifutófiúként kezdte a Columbiánál, s megmászván a ranglétrát, még arra is maradt ideje, hogy több mint tíz évet lehúzzon a stúdió elnöki székében. Ha van értelme a filmmogul kifejezésnek, ő megtestesítette azt. De már akkor sem volt igazság a földön.

Bert Schneider az omnipotens filmproducer úgy nézett ki, mint egy aranyifjú (kivált Alessandro Nivola megformálásában), s milliókkal dobálózott, de folyamatos anyagi gondokkal küzdött, innen-onnan tömködte a lyukakat, ahogy bírta – a filmjeibe. És mind­eközben megváltoztatta egész Hollywoodot, a kerek világ filmművészetét, s minket, nézőket is. Azt, hogy hova kell letenni a kamerát, s azt, hogy honnan nézzük a vásznat – pusztán két évbe tellett neki. 1969 és 1971 között forgatott három filmet: a Szelíd motorosokat, az Öt könnyű darabot és Az utolsó mozielőadást. Szó szerint a „papa mozija” ellen ment: megszületett Új-Hollywood, és Schneider olyan alakokat szabadított a világra, mint Jack Nicholson, Jeff Bridges, Dennis Hopper, Larry McMurtry, Peter Bogdanovich, Bob Rafelson, Karen Black vagy éppenséggel Cybill Sheperd. Itt kell megjegyezni azt is, hogy e három filmből kettőnek egy bizonyos Laszlo Kovacs volt az operatőre Cecéről (Tolna megye). A harmadiké meg a Ben Hurt, Az üldözőket és mondjuk A nagy balhét is fotografáló Robert Surtees, de ez tényleg már csak zárójeles megjegyzés.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.