Film

Az ellenállás melódiája

Chloé Zhao: A nomádok földje

Kritika

Az amerikai vidék, a Közép-Nyugat lakói, a „fehér szemét”, a redneckek (mindenki vérmérséklete szerint válogathat a rendelkezésre álló kifejezések között) sokáig az iszonyat, a jelenben velünk élő barbárság és elmaradottság jelképei voltak az amerikai filmben (A sziklák szeme; Gyilkos túra; A texasi láncfűrészes mészárlás).

Beletelt néhány traumába, amíg a forgatókönyvírók új szerepet találtak nekik tragikus hősökként, a történelem veszteseiként vagy csupán esendő, a változó világban boldogulni vágyó emberekként (Vidéki ballada az amerikai álomról; A préri urai; A csempész; Nebraska). A 2008-as gazdasági válság és Trump megválasztása megmutatták, hogy velük is számolni kell, de nem feltétlenül és kizárólag fenyegetésként vagy politikai időzített bombaként, hanem kollektív segítségre szoruló csoportként. Az amerikai munkásosztály a 20. században joggal érezhette büszkének és magabiztosnak magát (sokszor más szegényebb és gyengébb csoportok kárán), de a gazdaság és a társadalom földcsuszamlásai őket is az Egyesült Államok legaljára lökték.

Chloé Zhao eddigi filmjeiben is az amerikai társadalom láthatatlan, de elfeledettségük közepette is makacsul boldogulni akaró közösségeivel foglalkozott (a Songs My Brothers Taught Me és A rodeós is a rezervátumokban élő lakoták között játszódik), A nomádok földjében viszont fókuszt vált, és elszegényedett fehér amerikai munkásokat választ főhőseinek. Fern (Frances McDormand) a munkáját és a férjét is elveszti, miután a dicső nevű, de szomorú sorsú nevadai Empire-ban a 2008-as gazdasági válság következményeként bezár a US Gypsum üzeme. A város egész lakosságának a bányaüzem adott megélhetést és értelmes elfoglaltságot, annak megszűnésével a település is elnéptelenedik, még az irányítószáma is megszűnik. Fernt imádott férjének emléke még jóval a pusztulás után is Empire-hoz kapcsolja, de idővel ő is a távozás mellett dönt. Ingóságait eladja vagy raktárba helyezi, és egy leharcolt furgonban nekivág Amerikának, hogy állandó fedél nélkül, alkalmi munkától alkalmi munkáig vándorolva élje tovább az életét. Csomagol az Amazonnál, vécét pucol, hamburgert süt, mezőgazdasági idénymunkákat is elvállal, miközben egyre jobban megtanul gondoskodni magáról. Életmódjától idegenkedő vér szerinti családjával már régen nincsen közeli kapcsolata, helyettük a hozzá hasonló „nomádok” között épít maga köré közösséget.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.