Tánc

Az érdekes Vazul

Apró, véres balladák

  • Artner Sisso
  • 2022. február 16.

Kritika

Horváth Csaba rendező és koreográfus fizikai színházában nem szokatlan dolog, hogy élő zenére mozdulnak az extra táncos adottságokkal bíró színészek, miként az sem, hogy olyan szerzőket adaptálnak a saját expresszív színházi világukra, akiknek kiválasztása legalábbis nem magától értetődő. 

Bartók nem kifejezetten táncszínpadra írt Concertóját például úgy táncolták el 2016-ban „könnyedén” traktorkerekekkel, hogy a háttérben élőben nyomta a Hungarian Studio Orchestra nagyzenekar. Most Ady novelláin a sor, amelyek mögé Lukács Miklós Cimbiózis Triója különféle népzenékből kiinduló, kortársat és dzsesszt vegyítő zenét tesz.

Ady prózája tele van új formákkal, sűrített eszmékkel, és némelyik egészen lírai hangulatú. Tragikus, balladai jellegű írásaiból választottak ki ötöt az alkotók. Ezekből a szocio­grafikus elbeszélésekből rekonstruálható Ady kora társadalmának morális állapota, amely – milyen meglepő – kísértetiesen emlékeztet a jelenvalóra. A történetek szenvedélyesen szűkszavúak, tömörek, így kiválóan kibonthatók koreografikusan is. Az élő zene pedig újabb dimenziókat ad a „megértéshez”, mintha helyben keltené életre a mozdulatokat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.