Bartók nem kifejezetten táncszínpadra írt Concertóját például úgy táncolták el 2016-ban „könnyedén” traktorkerekekkel, hogy a háttérben élőben nyomta a Hungarian Studio Orchestra nagyzenekar. Most Ady novelláin a sor, amelyek mögé Lukács Miklós Cimbiózis Triója különféle népzenékből kiinduló, kortársat és dzsesszt vegyítő zenét tesz.
Ady prózája tele van új formákkal, sűrített eszmékkel, és némelyik egészen lírai hangulatú. Tragikus, balladai jellegű írásaiból választottak ki ötöt az alkotók. Ezekből a szociografikus elbeszélésekből rekonstruálható Ady kora társadalmának morális állapota, amely – milyen meglepő – kísértetiesen emlékeztet a jelenvalóra. A történetek szenvedélyesen szűkszavúak, tömörek, így kiválóan kibonthatók koreografikusan is. Az élő zene pedig újabb dimenziókat ad a „megértéshez”, mintha helyben keltené életre a mozdulatokat.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
