Kiállítás

Magánügy

Örökségünk – Válogatás a Balázs–Dénes-gyűjteményből

  • Margl Ferenc
  • 2022. február 16.

Kritika

A Q Contemporary az elmúlt év frissen nyílt kortárs képzőművészeti helyszínei közül kétségkívül a legimpozánsabb. Eddigi kiállításaik alapján elmondható, hogy a hely semmiképp nem kizárólag a magasabb társadalmi osztályokat kiszolgáló Andrássy úti reprezentációs színtér szeretne lenni, sőt.

Kimondott célkitűzésük, hogy szervesen integrálódjanak a budapesti képzőművészeti életbe. E szerves integráció felé mutat, hogy nemcsak a Leopold Bloom képzőművészeti díj tavalyi shortlistjén szereplő alkotók kiállítása kapott itt helyet, hanem a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) tradicionális karácsonyi vására, a Patron is.

Jól illeszkedik ebbe a legitimációs törekvésbe a Balázs Árpád és Dénes Andrea magángyűjteményéből készített válogatás bemutatása is. A gyűjtemény – pontosabban annak egy szelete – nem először mutatkozik meg a nagyközönség számára. Közel egy éve a Budapest FotóFesztivál keretein belül láthattunk Magán és nyilvános terek címmel egy nagyon jól összeállított, fotóközpontú válogatást a gyűjteményből a Fuga pincehelyiségeiben. Sajnos az akkori kiállítás alig két hétig volt látogatható.

Az Örökségünk kurátora, Zsikla Mónika 4+1 apróbb egységre osztotta fel az anyagot, ez a megoldás azonban nem mondható egyértelműen sikeresnek.

Az első ilyen részegység, A jövő régészete, kimondottan üdítő és játékos válogatás többek között Komoróczky Tamás, Molnár Zsolt és Fodor János enigmatikus tárgyegyütteseiből, egymásra jól rímelő, valószínűtlen objekteket látunk, amelyek mintha egy szokatlan etnográfiai gyűjtemény darabjai lennének. Hasonlóan koherens még Az absztrakció öröksége nevet viselő helyiség, ahol Bak Imre egy nagy méretű absztrakt-geometrikus festménye, Kokesch Ádám egy objektje – ez könnyedén helyet kaphatott volna az előző térben is –, valamint Kútvölgyi-Szabó Áron egyik korai, hálózati struktúrát leképező fémszobra kerül egymással párbeszédbe. Jó munkák, jó művészektől és még vizuális-esztétikai kapcsolatot is lehet találni közöttük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.