Kiállítás

Magánügy

Örökségünk – Válogatás a Balázs–Dénes-gyűjteményből

  • Margl Ferenc
  • 2022. február 16.

Kritika

A Q Contemporary az elmúlt év frissen nyílt kortárs képzőművészeti helyszínei közül kétségkívül a legimpozánsabb. Eddigi kiállításaik alapján elmondható, hogy a hely semmiképp nem kizárólag a magasabb társadalmi osztályokat kiszolgáló Andrássy úti reprezentációs színtér szeretne lenni, sőt.

Kimondott célkitűzésük, hogy szervesen integrálódjanak a budapesti képzőművészeti életbe. E szerves integráció felé mutat, hogy nemcsak a Leopold Bloom képzőművészeti díj tavalyi shortlistjén szereplő alkotók kiállítása kapott itt helyet, hanem a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) tradicionális karácsonyi vására, a Patron is.

Jól illeszkedik ebbe a legitimációs törekvésbe a Balázs Árpád és Dénes Andrea magángyűjteményéből készített válogatás bemutatása is. A gyűjtemény – pontosabban annak egy szelete – nem először mutatkozik meg a nagyközönség számára. Közel egy éve a Budapest FotóFesztivál keretein belül láthattunk Magán és nyilvános terek címmel egy nagyon jól összeállított, fotóközpontú válogatást a gyűjteményből a Fuga pincehelyiségeiben. Sajnos az akkori kiállítás alig két hétig volt látogatható.

Az Örökségünk kurátora, Zsikla Mónika 4+1 apróbb egységre osztotta fel az anyagot, ez a megoldás azonban nem mondható egyértelműen sikeresnek.

Az első ilyen részegység, A jövő régészete, kimondottan üdítő és játékos válogatás többek között Komoróczky Tamás, Molnár Zsolt és Fodor János enigmatikus tárgyegyütteseiből, egymásra jól rímelő, valószínűtlen objekteket látunk, amelyek mintha egy szokatlan etnográfiai gyűjtemény darabjai lennének. Hasonlóan koherens még Az absztrakció öröksége nevet viselő helyiség, ahol Bak Imre egy nagy méretű absztrakt-geometrikus festménye, Kokesch Ádám egy objektje – ez könnyedén helyet kaphatott volna az előző térben is –, valamint Kútvölgyi-Szabó Áron egyik korai, hálózati struktúrát leképező fémszobra kerül egymással párbeszédbe. Jó munkák, jó művészektől és még vizuális-esztétikai kapcsolatot is lehet találni közöttük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.