Könyv

Az utolsó szál

Annie Ernaux: A hely / Egy asszony

  • Pálos György
  • 2023. július 12.

Kritika

Ernaux A hely című regényében így határozza meg írói alapállását: „Természetes gesztussal választom a lehető leglaposabb stílust, ugyanazt, amelyet annak idején a legfontosabb eseményekről beszámolva szüleimnek írott leveleimben használtam.”

Nem véletlenül említi egykori leveleit, s a szüleivel kialakított nyelvet. Ez a természetes közege, így tanult meg beszélni és közlekedni az emberek között. Nincs idő és energia a sallangra, a cifraságra: a szülőkkel folytatott levelezések tárgyszerűek, lényegre törők.

Látszólag a személyes emlékezet útjait kutatja Annie Ernaux, a kollektív és generációs emlékezet kérdéseit állítja írói munkásságának középpontjába: megtalálni a múltban azokat a pillanatokat, amelyek egy felső-normandiai kislány életét meghatározták, s örökre nyomot hagytak rajta.

Annie Ernaux szégyen és árulás között őrlődik. Életének vezérmotívuma korai műve, a La Honte (A szégyen) alapélménye. A paraszti-munkás származású, a saját közegéből kiemelkedő, s a polgári életmód felé araszoló kamasz lány egyszer csak új szemmel tekint saját és családja életkörülményeire. Nem szégyelli a szüleit, sőt elismeréssel és hálával adózik emberfeletti erőfeszítéseiknek. A szégyen a családi, rokonsági környezet, valamint a polgári, nagyvárosi lét távolságának a feszültségéből táplálkozik, abból az átjárhatatlan falból, amely e két világot elválasztja egymástól.

A hely az apafigurát (Alphonse Léon Duchesne) állítja az írás középpontjába, az Egy asszony az anyának állít emléket. A két mű arra tesz kísérletet, hogy újra meg újra írja azt a történetet, mely a felső-normandiai Yvetot-ban működő családi szatócsboltból/italmérésből indul, s egy távoli nagyvárosban végződik, ahonnan az író hazalátogat szüleihez. Hivatalosan regénynek számít ez a két szöveg, amelyről a szerző így gondolkodik: „Ez itt nem életrajz, természetesen nem is regény, hanem talán valami átmenet az irodalom, a szociológia és a történetírás között.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.