Lemez

Harmadik esély

Foo Fighters: But Here We Are

Kritika

A pandémia alatt is jelentős pörgés volt a Foo Fighters háza táján.

A zenekar 2021 elején jelentette meg Medicine at Midnight című albumát, pár hónapra rá kaptunk tőlük diszkós Bee Gees-feldolgozásokat Dee Gees néven, Dave Grohl kiadott egy önéletrajzi könyvet, tavaly februárban meg kijött tőlük egy horror-vígjáték Studio 666 címmel. A film zenéje 2022. március 25-én jelent meg, de az a nap sajnos nem erről maradt örökre emlékezetes, hanem arról, hogy az együttes dobosa, Taylor Hawkins egy bogotái hotelszobában elhunyt – tíz különböző kábítószer-összetevőt találtak a szervezetében. Grohl a legjobb barátját veszítette el Hawkins személyében, akinek az emlékére tavaly szeptemberben emlékkoncertet szerveztek Londonban, illetve Los Angelesben; a fellépők között Brian May, Roger Taylor, Paul McCartney, Liam Gallagher, Brian Johnson és Lars Ulrich is felbukkant.

Azt nem lehet tudni, hogy felmerült-e a feloszlás gondolata, mindenesetre Grohlék év elején kiadtak egy szűkszavú közleményt, miszerint a zenekar nem szűnik meg. Sőt új albumot jelentet meg, amely „nyers és brutális válasz mindarra, amin a Foo Fighters a tavalyi év során keresztülment”. A beszédes című But Here We Are-on a frontember dobol (a 2005-ös In Your Honor óta először), de a dalokról túl sok mindent nem tudhattunk meg, ugyanis az együttes semmilyen promóciót nem vállalt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”