Lemez

Harmadik esély

Foo Fighters: But Here We Are

Kritika

A pandémia alatt is jelentős pörgés volt a Foo Fighters háza táján.

A zenekar 2021 elején jelentette meg Medicine at Midnight című albumát, pár hónapra rá kaptunk tőlük diszkós Bee Gees-feldolgozásokat Dee Gees néven, Dave Grohl kiadott egy önéletrajzi könyvet, tavaly februárban meg kijött tőlük egy horror-vígjáték Studio 666 címmel. A film zenéje 2022. március 25-én jelent meg, de az a nap sajnos nem erről maradt örökre emlékezetes, hanem arról, hogy az együttes dobosa, Taylor Hawkins egy bogotái hotelszobában elhunyt – tíz különböző kábítószer-összetevőt találtak a szervezetében. Grohl a legjobb barátját veszítette el Hawkins személyében, akinek az emlékére tavaly szeptemberben emlékkoncertet szerveztek Londonban, illetve Los Angelesben; a fellépők között Brian May, Roger Taylor, Paul McCartney, Liam Gallagher, Brian Johnson és Lars Ulrich is felbukkant.

Azt nem lehet tudni, hogy felmerült-e a feloszlás gondolata, mindenesetre Grohlék év elején kiadtak egy szűkszavú közleményt, miszerint a zenekar nem szűnik meg. Sőt új albumot jelentet meg, amely „nyers és brutális válasz mindarra, amin a Foo Fighters a tavalyi év során keresztülment”. A beszédes című But Here We Are-on a frontember dobol (a 2005-ös In Your Honor óta először), de a dalokról túl sok mindent nem tudhattunk meg, ugyanis az együttes semmilyen promóciót nem vállalt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.