Kiállítás

Bíbor tenger

Vaszary. Az ismeretlen ismerős

Kritika

A kiállítás minőségét ugyan nem befolyásolja, de a bemutatott anyag kommunikációja, a „szenzációs felfedezés” elfedi azt a szomorú tényt, hogy a múzeum munkatársai egy elég súlyos szakmai fiaskóból kovácsoltak tőkét/erényt.

A történet már-már mesébe illő; 2016-ban a Magyar Nemzeti Galéria egy eldugott szekrényében két darab tekercsben Vaszary János (1867–1937) negyven, eddig ismeretlen művére bukkantak. Jogosan merül fel a kérdés, hogyhogy nem tűnt fel senkinek az anyag hiánya, illetve miért épp ekkor került elő?

Az MNG-t 1957-ben alapították a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből leválasztott magyar művészet őrzésére és bemutatására. A múzeum 1975-ben költözött fel a Várba. Egy ilyen hatalmas, több tízezer tételt tartalmazó anyag szakszerű áttelepítéséhez évek munkájára van szükség, ahol az átadott dokumentumok (ajándékozási, adományozási szerződések, vásárlási iratok, hagyatéki leltárok) alapján a műveket bevezetik az ún. törzsleltárba. Ebben sok tétel szerepelt Vaszarytól, hiszen a Szépművészeti még a művész életében számos munkát megvett, illetve maga az özvegy is a múzeumra hagyta a nála maradt műveket. Az ismeretlen Vaszary-képek még évekig rejtve maradhattak volna, ha nem indul meg az 1957-es folyamat immár visszafelé, ha nem kell a Szépművészetivel való újraegyesítés, és a kormányzat nagyszabású tervei miatt a raktárakat csontig kiüríteni. S ugyan az előkerült művek provenienciája (származása) utáni nyomozás feltárta, hogy e tételek szerepeltek az özvegy hagyatéki leltárában, de nem lehet az eltűnésüket csupán egy valahai (talán szórakozott) muzeológus számlájára írni. A múzeumi törvény szerint ugyanis a tízévenként esedékes nagy revíziók mellett évenként is kell kisebb ellenőrzéseket végezni: kijelölni a restaurálást igénylő műveket, pontosítani a raktári helyet, egyes műveknél ellenőrizni a méreteket, összevetni a leltárkönyvi tételeket, illetve a szerződéseket a valósággal. S bár tényleg hatalmas anyagról van szó, majd’ ötven év alatt azért jutott volna idő mélységi ellenőrzéseket is végezni, főként úgy, hogy az MNG 1961-ben és 2007-ben is rendezett nagyszabású Vaszary-emlékkiállítást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.