Mindennek „élharcosa” a feltörekvő polgárság volt, amely nyitott volt az „új időkre”, a természetből merített organikus formák stilizált, dekoratív világára. A szecessziót szokatlan megoldásai miatt extravagánsnak, bizarrnak bélyegezték, felszínes divatnak csúfolták, sőt már-már egyfajta szitokszóvá, a feslettség szinonimájává vált. Ez az ellenérzés érthető; a szecesszió nem csupán egy adott művészeti ág stílusa volt, hanem Gesamtkunstwerk (összművészet), a vizuális kultúra egészének átformálására törekvő irányzat. A mindennapi élet is rohamosan változott, új és új találmányok (kerékpár, automobil, mozgókép) épültek be a hétköznapokba, gomba módra növekedett a szakmai egyesületek, napi- és hetilapok száma, egyre több kávéház nyílt, megszaporodtak az orfeumok, kabarék. És megszületett a szabadidő fogalma: 1891-ben lett a vasárnap munkaszüneti nap. Ezt az új életérzést sugározta a szecessziós plakát.
Maga a kiállítás (kurátor: Katona Anikó) a plakát „fejlődésétől” indul, kezdve Jules Chéret elegáns, élénk és darázsderekú nőivel, Alfons Mucha éteri, szűzies nőalakjaival (aki átütő sikerét Sarah Bernhardt színésznőről készült plakátjainak köszönhette), Gustav Klimten és Henri de Toulouse-Lautrec plakátjain át szép válogatást láthatunk egészen a magyar vonatkozású művekig. Ezt követi egy idővonal, amelyen végigkövethető, hogy a különféle nemzeti szecessziók (Jugendstil, Art Nouveau vagy az angol Arts and Crafts mozgalomból kinőtt, a kézműves technikát favorizáló gödöllői iskola) miként „rakódtak” egymásra. Itt találhatunk némi kitérőt a szecessziós építészetre, az indiai és perzsa díszítőművészetből inspirálódott Lechner Ödönre (Iparművészeti Múzeum, 1896), illetve a kalotaszegi népi architektúrát és az erdélyi népművészetet felhasználó Kós Károlyra is. Megjegyzendő, hogy Kós és a gödöllőiek a konzervatív oldal kritikáira is választ adtak; a nemzetietlennek tartott vagy másolással vádolt szecessziót ugyanis hazafias tartalmakkal töltötték meg.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
