Kiállítás

„Boldog békeévek”

Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914)

Kritika

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Mind­ennek „élharcosa” a feltörekvő polgárság volt, amely nyitott volt az „új időkre”, a természetből merített organikus formák stilizált, dekoratív világára. A szecessziót szokatlan megoldásai miatt extravagánsnak, bizarrnak bélyegezték, felszínes divatnak csúfolták, sőt már-már egyfajta szitokszóvá, a feslettség szinonimájává vált. Ez az ellenérzés érthető; a szecesszió nem csupán egy adott művészeti ág stílusa volt, hanem Gesamtkunstwerk (összművészet), a vizuális kultúra egészének átformálására törekvő irányzat. A mindennapi élet is rohamosan változott, új és új találmányok (kerékpár, automobil, mozgókép) épültek be a hétköznapokba, gomba módra növekedett a szakmai egyesületek, napi- és hetilapok száma, egyre több kávéház nyílt, megszaporodtak az orfeumok, kabarék. És megszületett a szabadidő fogalma: 1891-ben lett a vasárnap munkaszüneti nap. Ezt az új életérzést sugározta a szecessziós plakát.

Maga a kiállítás (kurátor: Katona Anikó) a plakát „fejlődésétől” indul, kezdve Jules Chéret elegáns, élénk és darázsderekú nőivel, Alfons Mucha éteri, szűzies nőalakjaival (aki átütő sikerét Sarah Bernhardt színésznőről készült plakátjainak köszönhette), Gustav Klimten és Henri de Toulouse-Lautrec plakátjain át szép válogatást láthatunk egészen a magyar vonatkozású művekig. Ezt követi egy idővonal, amelyen végigkövethető, hogy a különféle nemzeti szecessziók (Jugendstil, Art Nouveau vagy az angol Arts and Crafts mozgalomból kinőtt, a kézműves technikát favorizáló gödöllői iskola) miként „rakódtak” egymásra. Itt találhatunk némi kitérőt a szecessziós építészetre, az indiai és perzsa díszítőművészetből inspirálódott Lechner Ödönre (Iparművészeti Múzeum, 1896), illetve a kalotaszegi népi architektúrát és az erdélyi népművészetet felhasználó Kós Károlyra is. Megjegyzendő, hogy Kós és a gödöllőiek a konzervatív oldal kritikáira is választ adtak; a nemzetietlennek tartott vagy másolással vádolt szecessziót ugyanis hazafias tartalmakkal töltötték meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.