Könyv

Nem tud úgy tenni, mintha…

Kustos Júlia: Tehetetlen bálványok

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

A szerző leg­újabb kötetének egyik szerepverse, a Jusztícia levelei hasonló kérdéseket tesz fel: mi történik az emberrel, ha egyedül marad, hogyan lehet elviselni az életet, mit lehet azért tenni, hogy a leírt szavak ne mutassanak túl magukon? Nem véletlenül: a Tarnóczi Jakab rendezte előadás egyik szöveghelye – „Visszatérni a legnehezebb” – az ajánlás ehhez a kötethez.

Többen is beszélnek a könyvben. Jusztícia az, aki nem találja a helyét a saját életében. Szüntelenül azon fáradozik, hogy megértesse édesanyjával, hogy a saját „örömtelen magánya” más tőről fakad, mint a másik „örömteli magánya”. Egyedülléte, elszigeteltsége és bánata mintha kitöltené minden idejét, amelyet jobbára a bezártság szűkös tereiben (parkban, rendelőben, íróasztalnál) tölt. Ez a nagyon mai, már nem isteni allegóriaként „működő” Jusztícia nemcsak itt, hanem a többi versben is sebezhető, érzékeny, értő, okos és játékos nő. A valamivel több, mint harminc lírai alkotást tartalmazó kötet másik szereplője, Lilit szintén egy mitikus női alakból lett óvatos, sokat mérlegelő, bölcs ember, aki ugyanúgy a helyét keresi ebben a furcsa világban.

Kustos második kötetének első ciklusát (a Hullámtörő című, 2022-ben megjelent debütáló kötetében nem volt ilyesféle tagolás) a gyűjtemény vállaltan legfontosabb alkotása zárja le. Az Egy bálvány tehetetlensége (hasonló című verse, A bálványok tehetetlensége megjelent ugyan a Forrás egyik tavalyi számában, de a kötetben nem kapott helyet) nemcsak a kötet – kifordítottságában is – címadó verseként működik, hanem egyfajta rezüméje a női tapasztalattal, önvédelemmel, fájdalommal és megfeleléssel foglalkozó munkáknak. Ez a hosszú sorokból álló prózavers érett költői eszközökkel fogalmaz meg lényeges állításokat a múlt feldolgozásának látszólagos vagy tényleges lehetetlenségéről. Elbeszélője önreflexív és provokatív, gyakran etikai kérdéseket boncolgat, a szöveg mégis költői szöveg marad.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.