Film

Büntetés

Fiúk

  • 2024. október 30.

Kritika

Eva börtönőr, de olyan, mint egy határozott, ám jóságos tanító néni.

A férfi elítéltek a keresztnevén szólítják, ha konfliktus van közöttük, őt hívják, és szívesen elmagyarázza a számtanfeladatot a jógaóra után az alsó tagozatos betörőknek. Aztán minden megváltozik, amikor egy nap megpillantja az újonnan érkezett rabok között a fia gyilkosát. Átkéri magát a börtön azon részébe, ahová a fiatalembert viszik, ahol a legveszélyesebb bűnözők töltik több évtizedes büntetésüket magányos cellájukban. A semmilyen börtönön kívüli kapcsolattal nem rendelkező nő csak egy célra összpontosít: minél jobban megkeseríteni a gonosztevő életét. A cigaretta megtagadása az első lépés, a cellába általa csempészett kábítószer és kés miatti lebuktatás és a tiltakozó rab eszméletlenre verése az utolsó. Mivel a súlyos testi sértésnek nyoma is marad – szemben a fegyelmezésre napi szinten alkalmazott más büntetésekkel (pl. lekötözés meztelenül, tűzoltó fecskendő vízsugarával csapatás) –, fordul a kocka: amennyiben az elítélt feljelenti, az őr maga is a rács túloldalára kerülhet. De miért jelentené fel, amikor zsarolhatja is?

Gustav Möller 2018-as első filmje, a klausztrofób, egyszemélyes, ugyancsak rendvédelmi közegben játszódó A bűnös akkorát szólt, hogy a tengerentúlon is meghallották, lett belőle remake Jake Gyllenhaallal. A Fiúk is ezen a nyomvonalon halad, a börtönből mindössze egyszer lépünk ki, a smasszernő fejéből meg egyszer se. Az indítékok és folyamatok megértéséhez szükséges információkat lassan tárja fel a rendező. Csak később derül ki, hogy a meggyötörni kívánt gyilkos a nőt tulajdonképpen saját fiára, az áldozatra emlékezteti, aki szintén bűnöző lett volna, ha megéri, s ekképp anyai indítékokkal vegyülő agressziójában önvád is kifejeződik – mint minden szülőnél, akinek gazember lett a gyerekéből. Sidse Babett Knudsen az év alakítását nyújtja a bosszúért lihegő erünniszből megtört, fiával való meg nem élt kapcsolatát gyászoló szülővé változó börtönőr szerepében. Még a film felettébb valószínűtlen fordulatait is elhiteti. Ezúttal ugyanis nem hézagmentes a dramaturgia. 20 centi, 20 kiló és 30 év van a fiú és a nő között, a film két fordulópontja mégis a nő fizikai felülkerekedésén alapul. Az még hagyján, hogy egy fémtárggyal el tudja látni a baját, de hogy egy erdőben menekülve pont úgy tud elcsúszni a fiú, hogy az eszméletét is elveszti, azt elrettentő példaként lehet oktatni alapfokú forgatókönyvírói tanfolyamokon. Majd az újabb remake-ben kijavíthatja a Gyllenhaal, aki máris érdeklődik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.