Film

Büntetés

Fiúk

  • 2024. október 30.

Kritika

Eva börtönőr, de olyan, mint egy határozott, ám jóságos tanító néni.

A férfi elítéltek a keresztnevén szólítják, ha konfliktus van közöttük, őt hívják, és szívesen elmagyarázza a számtanfeladatot a jógaóra után az alsó tagozatos betörőknek. Aztán minden megváltozik, amikor egy nap megpillantja az újonnan érkezett rabok között a fia gyilkosát. Átkéri magát a börtön azon részébe, ahová a fiatalembert viszik, ahol a legveszélyesebb bűnözők töltik több évtizedes büntetésüket magányos cellájukban. A semmilyen börtönön kívüli kapcsolattal nem rendelkező nő csak egy célra összpontosít: minél jobban megkeseríteni a gonosztevő életét. A cigaretta megtagadása az első lépés, a cellába általa csempészett kábítószer és kés miatti lebuktatás és a tiltakozó rab eszméletlenre verése az utolsó. Mivel a súlyos testi sértésnek nyoma is marad – szemben a fegyelmezésre napi szinten alkalmazott más büntetésekkel (pl. lekötözés meztelenül, tűzoltó fecskendő vízsugarával csapatás) –, fordul a kocka: amennyiben az elítélt feljelenti, az őr maga is a rács túloldalára kerülhet. De miért jelentené fel, amikor zsarolhatja is?

Gustav Möller 2018-as első filmje, a klausztrofób, egyszemélyes, ugyancsak rendvédelmi közegben játszódó A bűnös akkorát szólt, hogy a tengerentúlon is meghallották, lett belőle remake Jake Gyllenhaallal. A Fiúk is ezen a nyomvonalon halad, a börtönből mindössze egyszer lépünk ki, a smasszernő fejéből meg egyszer se. Az indítékok és folyamatok megértéséhez szükséges információkat lassan tárja fel a rendező. Csak később derül ki, hogy a meggyötörni kívánt gyilkos a nőt tulajdonképpen saját fiára, az áldozatra emlékezteti, aki szintén bűnöző lett volna, ha megéri, s ekképp anyai indítékokkal vegyülő agressziójában önvád is kifejeződik – mint minden szülőnél, akinek gazember lett a gyerekéből. Sidse Babett Knudsen az év alakítását nyújtja a bosszúért lihegő erünniszből megtört, fiával való meg nem élt kapcsolatát gyászoló szülővé változó börtönőr szerepében. Még a film felettébb valószínűtlen fordulatait is elhiteti. Ezúttal ugyanis nem hézagmentes a dramaturgia. 20 centi, 20 kiló és 30 év van a fiú és a nő között, a film két fordulópontja mégis a nő fizikai felülkerekedésén alapul. Az még hagyján, hogy egy fémtárggyal el tudja látni a baját, de hogy egy erdőben menekülve pont úgy tud elcsúszni a fiú, hogy az eszméletét is elveszti, azt elrettentő példaként lehet oktatni alapfokú forgatókönyvírói tanfolyamokon. Majd az újabb remake-ben kijavíthatja a Gyllenhaal, aki máris érdeklődik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.