Film

Cseppekben, csendesen

Elene Naveriani: Rigó, rigó, szederinda

Kritika

A hallgatag, szigorú tekintetű Etero (Eka Chavleishvili) élete az apró rutinok és visszafogott örömök köré szerveződik.

Szerény vegyesboltot visz egy grúziai falucskában, időnként elbuszozik a városba beszerzés végett, majd mindig ugyanabban a kávézóban megjutalmazza magát egy mille-feuille-jel. Ha még a falusinál is nagyobb nyugalomra vágyik, elbaktat a hegyoldalba, ahol szedret szed és a feketerigókban gyönyörködik. A falusi élet persze nem teljesen stresszmentes; Etero a helyi asszonyok pletykáinak tárgya, hiszen késő negyvenes létére hajadon és gyermektelen. Ám ő nem sokat törődik a rosszmájú fecsegéssel, öntudatos magányában semmi sem ingathatja meg. Azonban egy hegyi kirándulás alkalmával megérinti a halál szele: annyira elbűvöli egy rigó, hogy majdnem szakadékba zuhan. A sztoikus asszonyt alapjaiban rázza meg az élmény, olyannyira, hogy szűkös keretek közé szorított életmódját is megkérdőjelezi. Hazatérve mindent új fényben lát; a középkorú, joviális Murmant (Temiko Chichinadze) is, aki időről időre utánpótlást szállít a boltjába. A férfi kopott farmerját, borostás arcát és görbe fogait Etero hirtelen gyönyörűnek találja, és elönti az addig nem tapasztalt vágy. Bár a férfi házas, titkos viszonyt kezd a boltos nővel, ami mindkettőjüket visszarepíti a kamaszkorba; az éjszakai SMS-váltások, az amatőr szerelmes versek és az egymás testére való őszinte rácsodálkozás korszakába. Etero pedig nehéz választással szembesül: őrizze meg büszkén viselt függetlenségét, vagy adja fel addigi életét egy férfi kedvéért?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.