Film

Cseppekben, csendesen

Elene Naveriani: Rigó, rigó, szederinda

Kritika

A hallgatag, szigorú tekintetű Etero (Eka Chavleishvili) élete az apró rutinok és visszafogott örömök köré szerveződik.

Szerény vegyesboltot visz egy grúziai falucskában, időnként elbuszozik a városba beszerzés végett, majd mindig ugyanabban a kávézóban megjutalmazza magát egy mille-feuille-jel. Ha még a falusinál is nagyobb nyugalomra vágyik, elbaktat a hegyoldalba, ahol szedret szed és a feketerigókban gyönyörködik. A falusi élet persze nem teljesen stresszmentes; Etero a helyi asszonyok pletykáinak tárgya, hiszen késő negyvenes létére hajadon és gyermektelen. Ám ő nem sokat törődik a rosszmájú fecsegéssel, öntudatos magányában semmi sem ingathatja meg. Azonban egy hegyi kirándulás alkalmával megérinti a halál szele: annyira elbűvöli egy rigó, hogy majdnem szakadékba zuhan. A sztoikus asszonyt alapjaiban rázza meg az élmény, olyannyira, hogy szűkös keretek közé szorított életmódját is megkérdőjelezi. Hazatérve mindent új fényben lát; a középkorú, joviális Murmant (Temiko Chichinadze) is, aki időről időre utánpótlást szállít a boltjába. A férfi kopott farmerját, borostás arcát és görbe fogait Etero hirtelen gyönyörűnek találja, és elönti az addig nem tapasztalt vágy. Bár a férfi házas, titkos viszonyt kezd a boltos nővel, ami mindkettőjüket visszarepíti a kamaszkorba; az éjszakai SMS-váltások, az amatőr szerelmes versek és az egymás testére való őszinte rácsodálkozás korszakába. Etero pedig nehéz választással szembesül: őrizze meg büszkén viselt függetlenségét, vagy adja fel addigi életét egy férfi kedvéért?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.