Színház

Egyenesen

Kislányom, mondd, hogy nem igaz! – történetek a hátországból

Kritika

Karcsú törzsed hajlik, halljuk először oroszul az ismert népdalt.

A tízfős kórus, a Soharóza tagjai végig erőteljesen jelen vannak ebben a háborús erőszakot tematizáló darabban. Öt férfi és öt nő: hol a Vörös Hadsereg kórusát idézik meg (dobbantanak is többször a lábukkal), hol a szenvedő nők hangját halljuk ki énekükből. Amikor hallgatnak, az mintha külön műsorszám lenne. Nem rezdülnek, állnak, mint a nyírfa. Egyenesen a szemünkbe néznek, miközben arról hallunk, hogyan lehetséges, hogy annyi nő dereka megroppan, miközben megerőszakolják őket. Fontos eleme az előadásnak a kórus: felmutatják, hogy igen, mindannyiunk története ez.

Az előadás szövege Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Napló és Polcz Alaine Asszony a fronton című műve alapján készült (dramaturg: Hársing Hilda), az egymásba átívelő, egymásra felelő két monológot hárman adják elő, egymás történeteit folytatják.

Különböző életkorú és karakterű színésznők: Döbrösi Laura (a fiatal Polcz Alaine) kislányos, éteri megjelenésű és hangú, ellentétben Száger Zsuzsannával, akinek erőteljes, nagyon is asszonyi jelenléte maga a stabilitás (amely, ha mégis kizökken, drámai erővel hat), Levkó Esztella (Radnótiné, akinek itt a kevésbé ismert arcával találkozunk) pedig valahol kettőjük között áll. Száger összefogja és szintetizálja kettejük alakját, hol az idős Fanni, hol az idős Alaine mondataival. Az, hogy naplók és visszaemlékezések alapján készült a darab, rendezői szupermankónak bizonyul. Amikor visszatekintesz, önként, akkor meg akarod osztani az emlékeidet, nem újratraumatizálod magad, hanem elemzed, hogy mi történt veled és körülötted. A sokszor hidegnek ható mondatok, a tárgyilagos reflexiók az átadás vágyának eredményei. Mégis: ez a fajta csupasz, a valóságot és önmagukat analizáló, kíméletlen és őszinte feltárulkozás mélyen hat az érzelmeinkre is, ami nem csupán a kegyetlen és felfoghatatlan tényeknek szól, hiszen azokról immár sokat tudunk, sőt, Polcz Alaine könyve egyenesen alapmű a témában. Mégis, amikor Száger a címben is megidézett monológot szálfaegyenes derékkal, szenvtelenül elmondja, megáll a levegő.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

A tudatlanság hatalma

  • - turcsányi -

A Leidseplein (Leiden tér) Amszterdam kitüntetett helye, valaha ide futott be a leideni út, ma turisták éjjel-nappali gyülekezőhelye, fények és nyüzsgés, a létező világok legjobbika, kábé száz méterre innen lőtték fejbe 2021 nyarán Peter R. de Vriest, az ország egyik vezető bűnügyi újságíróját, aki épp egy híres maffiaper koronatanújának volt a tanácsadója.

A levegőben

Magyarországon elképzelhetetlen a zsigeri gyűlölet, amely a francia rendőröket övezi különféle (elsősorban, de nem kizárólag) szélsőbaloldali eszmék hívei közt.

Úgyszólván páratlan

Mivel itthon a téma jószerivel a futottak még kategóriájába sem tartozik, megemlítenénk, hogy jövő vasárnap rendezik Romániában az államfőválasztás megismételt első fordulóját. (A második menet, már ha semmi nem jön közbe, május 18-án lesz.)

Elfogytak az ötletek

A miniszterelnök minden évben tiszteletét teszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító konferenciáján – az idén ezt március 7-én tartották. A szokásos menetrend szerint a kamara elnöke, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke is szólnak a meghívottakhoz – s bár 2021 óta Matolcsy György már nem tűnt fel az emelvényen, Varga Mihály most igen.

Mindenki ellenzékben

Egy évvel az országgyűlési választások előtt a 15 éve kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Fidesz kapkod, híres-hírhedt kommunikációja csak követni képes Magyar Péterét. A kormánypárt gyarapodó aljasságaival leginkább a már sokszor legyőzött parlamenti ellenzék foglalkozik.