Kiállítás

Egyensúlyban

Párizsi absztraktok. Abstraction-Création

Kritika

Az átgondolatlan összevonások és a koronavírus-járvány után úgy tűnik, kezd talpra állni a debreceni MODEM is. Új kiállításukban benne van a komoly szintlépés lehetősége – kérdés, hogy ehhez közönséget is találnak-e majd.

A MODEM a fővároson kívüli Magyarország legjelentősebb kortárs művészeti tere, már csak méreteinél és lehetőségeinél fogva is. Ugyanakkor ez nem pusztán a MODEM dicsérete, hanem az országos művészeti infrastruktúra kritikája is. Miért nem történt a vidéki hálózat fejlesztése terén szinte semmilyen komoly, koncepciózus lépés az elmúlt másfél évtizedben, azaz miért van magára hagyva a Budapesttől távol élő közönség? A debreceni kiállítóhely története pedig a kezdeti koncepcionális bizonytalanságoktól (hogy mást ne mondjunk, a DEMO-ról MODEM-re faragott homlokzattól) kezdve a közelmúlt kapkodásaiig azt mutatja meg, hogy ha fizikailag létre is jött a tér, akkor sem könnyű hozzá kiszámíthatóan magas színvonalú tartalmat társítani.

Emlékezetes, hogy 2014-ben a MODEM-et az akkori városvezetés a szomszédos Déri Múzeum alá rendelte, majd 2018-ban visszaadta a kiállítóhely intézményi és költségvetési önállóságát. Ez már Koroknai Edit igazgatósága idején történt, ő váltotta 2017-ben Gergely Gabriellát. A MODEM alapításában is tevékenyen részt vevő Koroknait idén nyáron cserélte le a város vezetése Vizi Katalinra, aki addig az MNB Alapítvány által létrehozott Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője, illetve az MNB Ingatlan Kft. gyűjteményépítési projektjének szakmai koordinátora volt. Az ő érkezése, illetve a vírushelyzet eszkalálódása előtt az önkormányzat még egy nagyjából 70 milliós költségvetési megvonást is levezényelt, kérdés, hogy ebből az erős hátszelű új igazgató mennyit lesz képes visszagazdálkodni, és milyen áron.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Nosztalgia nélkül

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A lágerek szabadsága

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

Rosszkor, rossz helyen

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.