Kiállítás

Egyensúlyban

Párizsi absztraktok. Abstraction-Création

Kritika

Az átgondolatlan összevonások és a koronavírus-járvány után úgy tűnik, kezd talpra állni a debreceni MODEM is. Új kiállításukban benne van a komoly szintlépés lehetősége – kérdés, hogy ehhez közönséget is találnak-e majd.

A MODEM a fővároson kívüli Magyarország legjelentősebb kortárs művészeti tere, már csak méreteinél és lehetőségeinél fogva is. Ugyanakkor ez nem pusztán a MODEM dicsérete, hanem az országos művészeti infrastruktúra kritikája is. Miért nem történt a vidéki hálózat fejlesztése terén szinte semmilyen komoly, koncepciózus lépés az elmúlt másfél évtizedben, azaz miért van magára hagyva a Budapesttől távol élő közönség? A debreceni kiállítóhely története pedig a kezdeti koncepcionális bizonytalanságoktól (hogy mást ne mondjunk, a DEMO-ról MODEM-re faragott homlokzattól) kezdve a közelmúlt kapkodásaiig azt mutatja meg, hogy ha fizikailag létre is jött a tér, akkor sem könnyű hozzá kiszámíthatóan magas színvonalú tartalmat társítani.

Emlékezetes, hogy 2014-ben a MODEM-et az akkori városvezetés a szomszédos Déri Múzeum alá rendelte, majd 2018-ban visszaadta a kiállítóhely intézményi és költségvetési önállóságát. Ez már Koroknai Edit igazgatósága idején történt, ő váltotta 2017-ben Gergely Gabriellát. A MODEM alapításában is tevékenyen részt vevő Koroknait idén nyáron cserélte le a város vezetése Vizi Katalinra, aki addig az MNB Alapítvány által létrehozott Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője, illetve az MNB Ingatlan Kft. gyűjteményépítési projektjének szakmai koordinátora volt. Az ő érkezése, illetve a vírushelyzet eszkalálódása előtt az önkormányzat még egy nagyjából 70 milliós költségvetési megvonást is levezényelt, kérdés, hogy ebből az erős hátszelű új igazgató mennyit lesz képes visszagazdálkodni, és milyen áron.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.