Film

Rock and roll a rozsdatemetőben

Claude Whatham: Az lesz majd a nap; Michael Apted: Stardust

Kritika

„Angliában most egy David Essex nevű, jó megjelenésű énekesért rajonganak a tizenévesek. Előadásmódja élettel teli, stílusa könnyed. Természetesen még csak a lehetősége van meg annak, hogy igazi énekes legyen” – nyilatkozta 1973-ban Jimmy Miller a Magyar Ifjúságnak.

De a Locomotiv GT miatt Budapesten tartózkodó neves producernek nem véletlenül volt hiányérzete. A 26 éves David Essex ugyanis hiába volt kamaszkora óta jelen a brit szórakoztatóiparban (első lemeze 1965-ben jelent meg), a közönség nem a saját dalai, hanem a zenés darabokban nyújtott alakításai miatt jegyezte meg a nevét – például ő volt Jézus a Godspell című musical 1971-es premierjén. S két évvel később valóban az angol tinédzserek egyes számú kedvencévé vált, de akkor sem mint „igazi énekes”. Első listavezető dala, a Rock On valójában egy „kulturális árukapcsolás” révén jött létre, és a szövege nem véletlenül van tele a James Deanre és a 15 évvel korábbi amerikai rock and roll korszakra való utalásokkal. A lemezzel párhuzamosan mutatták be ugyanis Claude Whatham Az lesz majd a nap című filmjét, amelyben David Essex a főszereplő, és voltaképp azt a rock and roll hőst játssza el, akit a Grammy-díjra is jelölt, ám a filmben nem hallható Rock Onban is megénekelt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk