Színház

Nem lehet megúszni

Totth Benedek: Holtverseny

  • Sándor Panka
  • 2021. október 13.

Kritika

Az azonos című, 2014-ben megjelent, jelentős szakmai és közönségsikert arató regényt Kovács Máté rendező Nyulassy Attila és Ugrai István segítségével monodráma formájában alkalmazta színpadra.

Katona Péter Dániel egyetemi hallgató játssza a darab összes szereplőjét, az ő vezetésével nyerhetünk betekintést egy meg nem nevezett vidéki város kamasz fiúinak életébe. A regény narrátora maga is tagja a társaságnak, nevét azonban nem tudjuk meg (csupán annyit, hogy nem Gergőnek hívják). Kiábrándultság, perverzió, erőszak: ijesztő világ tárul elénk.

Kacsa, az újgazdag bandavezér a szigorú hierarchia elsődleges fenntartója. E rendszerben a gyengébbeknek a megaláztatás, bántalmazás változatos formáival kell nap mint nap találkozniuk. A srácok céltalanul, mindenfajta önreflexió nélkül lebegnek a jelenben; videójátékok, pornó, drogok töltik ki idejük és gondolataik túlnyomó részét. A fiúk a helyi úszócsapat tagjai, mindennapjaik történései tehát az élsportolónak készülő fiatalok nehézségeit és megpróbáltatásait is reprezentálják. (Különösen megrázó a kisebbek beavatási szertartását plasztikusan ábrázoló jelenet.)

A történetben megjelenő női szereplők minden esetben csupán szexuális objektumok a kamasz fiúk szemében, emberszámba sem veszik őket. Ahogy talán önmagukat sem. A következmények nélküli önpusztítás pedig egyre durvább akciókhoz vezet, egészen a teljesen értelmetlen gyilkosságig. Egy rémisztő lázálomra hasonlít minden. Bárhogyan is próbáljuk, nem tudunk együtt érezni velük, hiszen nagyon kevés támpontot kapunk arra nézve, hogy vajon milyen traumák sodorhatták őket ilyen mélyre, egyáltalán a szüleiknek, a szűkebb és tágabb családi környezetüknek milyen szerepük lehet mindebben. Maga a narrátor – valahol a lúzerek és a menők között ingázva – talán csak annyiban tűnik ki társai közül, hogy érzékeli, verbalizálja az események súlyosságát, de értelmezni már nem képes semmit. A környezetében élőkhöz, egyáltalán, önmagához vagy a történésekhez fűződő érzelmei is homályban maradnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.