Színház

Ellenségek

Jelenetek a bábuk életéből

  • Sándor Panka
  • 2022. április 13.

Kritika

A darab Ingmar Bergman 1980-ban bemutatott filmje alapján készült, és főbb szereplői korábban már feltűntek a Jelenetek egy házasságból kockáin is. Ez a történet annak próbál utánamenni, hogyan juthat el egy látszólag mintaéletet élő férfi a gyilkosságig.

Intim térbe kerülünk (díszlet: Balázs Juli). Nincs klasszikus értelemben vett színpad és nézőtér, a nézők körbeülik a bordó padlószőnyeggel borított stúdiótermet. A plafonról gömb alakú, hideg fényű lámpák lógnak, a szoba egyik végében különböző alkoholos italokkal megpakolt dohányzóasztal, másik végében fotel.

Peter Egermann (Polgár Csaba) és felesége, Katarina (Kiss-Végh Emőke) házaséletébe pillanthatunk bele. (A Dollár Papa Gyermekeinek vezetője, Ördög Tamás egyedül Kiss-Végh Emőkét hozta át saját társulatából, a többi szerepben örkényes színészeket láthatunk.) A szereplők a társulattól megszokott módon, hihetetlen bensőségességel ábrázolják, hogyan változik a két ember közötti mély kötődés gyűlöletté. Nem tudnak egymás nélkül élni, de láthatólag együtt is csak úgy, hogy közben fokozatosan kifordulnak önmagukból. Egyre kegyetlenebbé válnak egymással, és folyton provokálják és manipulálják a másikat.

Mivel az időben ide-oda ugrálva tárul elénk a teljes történet, az érthetőség kedvéért Bergman minden egyes jelenetet címmel látott el. Ezt a dramaturgiai fogást Ördög Tamás is átvette, a jelenetek közötti váltásokat mindig a katasztrófához viszonyított idősík határozza meg. Már az előadás legelején megtudjuk, hogy mindez oda fog vezetni, hogy Peter Egermann brutálisan meggyilkol egy prostituáltat, s meggyalázza a holttestét. Az is hamar kiderül, hogy már egy ideje foglalkoztatja felesége megölésének gondolata, amit barátjának, a pszichológus Mogens Jensennek (Nagy Zsolt) el is mesél. A házaspár hullámzó dinamikáját közeli barátjuk, Tim Mandelbaum (Gálffi László) és Peter édesanyja, Cordelia (Für Anikó) is aggódva figyeli. Ebben a rideg világban azonban már senki nem tud senkinek sem segíteni, mindenki végtelenül egyedül érzi magát. Minden egyes kapcsolatra rányomja a bélyegét a magány, az empátia és a megértés hiánya. Fájdalmas figyelni, ahogy a jó szándék üressé válik. Ezek az emberek már minden mondat, minden egyes cselekedet mögött ellenségességet feltételeznek, a szeretetüket sem tudják megfelelő módon kifejezésre juttatni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.