Színház

Elnyomás alatt nő

Mikó Csaba – Tóth Réka Ágnes: A hisztéria rövid és felkavaró története

Kritika

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Wolf is amellett érvel, ami mellett Sigmund Freud A hisztéria rövid és felkavaró története című előadásban: a nők agya és nemi szerve között erős kapcsolat áll fenn. Sokkal erősebb, mint a férfiak agya és nemi szerve között. A drámaszövegből és Bereczki Csilla rendezéséből pedig az lesz számunkra világos, hogy a hisztéria történetének nagy része is ugyanebből a premisszából indul ki, csak a következtetései nem helytállók. Az ördög pedig a részletekben bújik meg.

Szokatlan a műfaj. Ismeretterjesztő előadás, amely világossá teszi, hogy a női emancipáció nők százezreinek életét óvta meg az őket meggyógyítani próbáló férfiak gyilkossági kísérleteitől. Korábban a nők ugyanis nem voltak ilyen szerencsések: életük és testük fölött mások rendelkeztek, legyen szó az inkvizíció koráról vagy akár a 19. és a 20. század fordulójáról – a kettő között nagyjából csak az eszközök változtak. A nyugat-európai társadalmakban azóta nagyjából lezárult a nők brutális, rendszerszerű elnyomásának története. Ritkán gondolunk bele, de van minek örülnünk.

Az ismeretterjesztő narratív részeket magától a pszichoanalízis atyjától, Freudtól hallgathatjuk meg, aki pályájának első szakaszában különösen sokat foglalkozott a hisztéria kutatásával. Znamenák István Freudot higgadt, intellektuális figurának mutatja, akiben a kisszerűség és a nagyszerűség egyként van jelen, aki mindent tud, de aki épp a lényeget nem érti. Vagy inkább érti azt is, de hajlandó megtagadni, ha azt várja el tőle a közhangulat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.