Színház

Elnyomás alatt nő

Mikó Csaba – Tóth Réka Ágnes: A hisztéria rövid és felkavaró története

Kritika

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Wolf is amellett érvel, ami mellett Sigmund Freud A hisztéria rövid és felkavaró története című előadásban: a nők agya és nemi szerve között erős kapcsolat áll fenn. Sokkal erősebb, mint a férfiak agya és nemi szerve között. A drámaszövegből és Bereczki Csilla rendezéséből pedig az lesz számunkra világos, hogy a hisztéria történetének nagy része is ugyanebből a premisszából indul ki, csak a következtetései nem helytállók. Az ördög pedig a részletekben bújik meg.

Szokatlan a műfaj. Ismeretterjesztő előadás, amely világossá teszi, hogy a női emancipáció nők százezreinek életét óvta meg az őket meggyógyítani próbáló férfiak gyilkossági kísérleteitől. Korábban a nők ugyanis nem voltak ilyen szerencsések: életük és testük fölött mások rendelkeztek, legyen szó az inkvizíció koráról vagy akár a 19. és a 20. század fordulójáról – a kettő között nagyjából csak az eszközök változtak. A nyugat-európai társadalmakban azóta nagyjából lezárult a nők brutális, rendszerszerű elnyomásának története. Ritkán gondolunk bele, de van minek örülnünk.

Az ismeretterjesztő narratív részeket magától a pszichoanalízis atyjától, Freudtól hallgathatjuk meg, aki pályájának első szakaszában különösen sokat foglalkozott a hisztéria kutatásával. Znamenák István Freudot higgadt, intellektuális figurának mutatja, akiben a kisszerűség és a nagyszerűség egyként van jelen, aki mindent tud, de aki épp a lényeget nem érti. Vagy inkább érti azt is, de hajlandó megtagadni, ha azt várja el tőle a közhangulat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.