Színház

Elnyomás alatt nő

Mikó Csaba – Tóth Réka Ágnes: A hisztéria rövid és felkavaró története

Kritika

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Wolf is amellett érvel, ami mellett Sigmund Freud A hisztéria rövid és felkavaró története című előadásban: a nők agya és nemi szerve között erős kapcsolat áll fenn. Sokkal erősebb, mint a férfiak agya és nemi szerve között. A drámaszövegből és Bereczki Csilla rendezéséből pedig az lesz számunkra világos, hogy a hisztéria történetének nagy része is ugyanebből a premisszából indul ki, csak a következtetései nem helytállók. Az ördög pedig a részletekben bújik meg.

Szokatlan a műfaj. Ismeretterjesztő előadás, amely világossá teszi, hogy a női emancipáció nők százezreinek életét óvta meg az őket meggyógyítani próbáló férfiak gyilkossági kísérleteitől. Korábban a nők ugyanis nem voltak ilyen szerencsések: életük és testük fölött mások rendelkeztek, legyen szó az inkvizíció koráról vagy akár a 19. és a 20. század fordulójáról – a kettő között nagyjából csak az eszközök változtak. A nyugat-európai társadalmakban azóta nagyjából lezárult a nők brutális, rendszerszerű elnyomásának története. Ritkán gondolunk bele, de van minek örülnünk.

Az ismeretterjesztő narratív részeket magától a pszichoanalízis atyjától, Freudtól hallgathatjuk meg, aki pályájának első szakaszában különösen sokat foglalkozott a hisztéria kutatásával. Znamenák István Freudot higgadt, intellektuális figurának mutatja, akiben a kisszerűség és a nagyszerűség egyként van jelen, aki mindent tud, de aki épp a lényeget nem érti. Vagy inkább érti azt is, de hajlandó megtagadni, ha azt várja el tőle a közhangulat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.