Színház

Elnyomás alatt nő

Mikó Csaba – Tóth Réka Ágnes: A hisztéria rövid és felkavaró története

Kritika

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Wolf is amellett érvel, ami mellett Sigmund Freud A hisztéria rövid és felkavaró története című előadásban: a nők agya és nemi szerve között erős kapcsolat áll fenn. Sokkal erősebb, mint a férfiak agya és nemi szerve között. A drámaszövegből és Bereczki Csilla rendezéséből pedig az lesz számunkra világos, hogy a hisztéria történetének nagy része is ugyanebből a premisszából indul ki, csak a következtetései nem helytállók. Az ördög pedig a részletekben bújik meg.

Szokatlan a műfaj. Ismeretterjesztő előadás, amely világossá teszi, hogy a női emancipáció nők százezreinek életét óvta meg az őket meggyógyítani próbáló férfiak gyilkossági kísérleteitől. Korábban a nők ugyanis nem voltak ilyen szerencsések: életük és testük fölött mások rendelkeztek, legyen szó az inkvizíció koráról vagy akár a 19. és a 20. század fordulójáról – a kettő között nagyjából csak az eszközök változtak. A nyugat-európai társadalmakban azóta nagyjából lezárult a nők brutális, rendszerszerű elnyomásának története. Ritkán gondolunk bele, de van minek örülnünk.

Az ismeretterjesztő narratív részeket magától a pszichoanalízis atyjától, Freudtól hallgathatjuk meg, aki pályájának első szakaszában különösen sokat foglalkozott a hisztéria kutatásával. Znamenák István Freudot higgadt, intellektuális figurának mutatja, akiben a kisszerűség és a nagyszerűség egyként van jelen, aki mindent tud, de aki épp a lényeget nem érti. Vagy inkább érti azt is, de hajlandó megtagadni, ha azt várja el tőle a közhangulat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.