A WeWork alapítója, Adam Neumann számára azonban a vagyonos befektető nemhogy az ördög, aki bemocskolja vízióját, de maga az angyal, aki segítő kezet nyújt az alapító Messiásnak megváltó álmai eléréséhez. Csakhogy ez a bizonyos vízió egyre hatalmasabbá dagad, így angyalból is egyre több és több kell; a WeWorköt a csúcson 47 milliárd dollárra becsülték, amellyel a világ egyik legértékesebb vállalkozása volt.
A WeCrashed azt mutatja be, hogyan jutott el idáig a cég, s innen hogyan párolgott el soha nem látott gyorsasággal. Közösségi irodák korábban is léteztek már, ahogy kávézók is működtek több száz évvel a Starbucks előtt, az utóbbi úgy válhatott óriássá, hogy közösségi érzést, dizájnt és hangulatot árult, a koffein csak mellékes volt. Hasonlóra jött rá Adam Neumann is, aki egy kibucban felnőve pontosan érezte, hogy semmi másra nem vágynak jobban az emberek, mint mások társaságára és arra, hogy azt érezzék: tartoznak valahova. Miután üzlettársával és barátjával, Miguel McKelvey-vel eladták a hasonló filozófiára épülő Greendesket, belevágtak a WeWorkbe: irodaépületeket béreltek hosszú távra, majd csocsóasztallal, sörcsappal és egyéb hipszterkellékekkel felszerelve rövid távon bérbe adták az irodai munkásoknak. A néhány száz dolláros ingatlan így hamar sokszorosát érte, mivel abban állandóak voltak a céges bulik, csapatépítők és tequilaivó-bajnokságok.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
