Tévésorozat

Kutyából nem lesz unikornis

WeCrashed

  • SzSz
  • 2022. május 25.

Kritika

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A WeWork alapítója, Adam Neumann számára azonban a vagyonos befektető nemhogy az ördög, aki bemocskolja vízióját, de maga az angyal, aki segítő kezet nyújt az alapító Messiásnak megváltó álmai eléréséhez. Csakhogy ez a bizonyos vízió egyre hatalmasabbá dagad, így angyalból is egyre több és több kell; a WeWorköt a csúcson 47 milliárd dollárra becsülték, amellyel a világ egyik legértékesebb vállalkozása volt.

A WeCrashed azt mutatja be, hogyan jutott el idáig a cég, s innen hogyan párolgott el soha nem látott gyorsasággal. Közösségi irodák korábban is léteztek már, ahogy kávézók is működtek több száz évvel a Starbucks előtt, az utóbbi úgy válhatott óriássá, hogy közösségi érzést, dizájnt és hangulatot árult, a koffein csak mellékes volt. Hasonlóra jött rá Adam Neumann is, aki egy kibucban felnőve pontosan érezte, hogy semmi másra nem vágynak jobban az emberek, mint mások társaságára és arra, hogy azt érezzék: tartoznak valahova. Miután üzlettársával és barátjával, Miguel McKelvey-vel eladták a hasonló filozófiára épülő Greendesket, belevágtak a WeWorkbe: irodaépületeket béreltek hosszú távra, majd csocsóasztallal, sörcsappal és egyéb hipszterkellékekkel felszerelve rövid távon bérbe adták az irodai munkásoknak. A néhány száz dolláros ingatlan így hamar sokszorosát érte, mivel abban állandóak voltak a céges bulik, csapatépítők és tequilaivó-bajnokságok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.