Tévésorozat

Kutyából nem lesz unikornis

WeCrashed

  • SzSz
  • 2022. május 25.

Kritika

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A WeWork alapítója, Adam Neumann számára azonban a vagyonos befektető nemhogy az ördög, aki bemocskolja vízióját, de maga az angyal, aki segítő kezet nyújt az alapító Messiásnak megváltó álmai eléréséhez. Csakhogy ez a bizonyos vízió egyre hatalmasabbá dagad, így angyalból is egyre több és több kell; a WeWorköt a csúcson 47 milliárd dollárra becsülték, amellyel a világ egyik legértékesebb vállalkozása volt.

A WeCrashed azt mutatja be, hogyan jutott el idáig a cég, s innen hogyan párolgott el soha nem látott gyorsasággal. Közösségi irodák korábban is léteztek már, ahogy kávézók is működtek több száz évvel a Starbucks előtt, az utóbbi úgy válhatott óriássá, hogy közösségi érzést, dizájnt és hangulatot árult, a koffein csak mellékes volt. Hasonlóra jött rá Adam Neumann is, aki egy kibucban felnőve pontosan érezte, hogy semmi másra nem vágynak jobban az emberek, mint mások társaságára és arra, hogy azt érezzék: tartoznak valahova. Miután üzlettársával és barátjával, Miguel McKelvey-vel eladták a hasonló filozófiára épülő Greendesket, belevágtak a WeWorkbe: irodaépületeket béreltek hosszú távra, majd csocsóasztallal, sörcsappal és egyéb hipszterkellékekkel felszerelve rövid távon bérbe adták az irodai munkásoknak. A néhány száz dolláros ingatlan így hamar sokszorosát érte, mivel abban állandóak voltak a céges bulik, csapatépítők és tequilaivó-bajnokságok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.