Könyv

Elszabadulás

Gál Ferenc: Ház körüli munkák

Kritika

A borító tumultuózus, véres, mégis megkapóan esztétikus antik jelenete a címmel egybeolvasva pontos képet ad a költő elvont paradoxonokra építő, ugyanakkor életteli iróniával dolgozó lírai gondolkodásáról.

Hogyan is lenne már ház körüli munka a kérők lemészárlása, amit a Louvre-ból vett görög vázakép reprodukcióján látunk? De ha jobban belegondolunk, végül is miért ne lenne az? Nem csak a ház, a házkörüliség vagy a munka fogalmát feszítik-tágítják ki ezek a költemények, de a saját versbeszédük által behatárolható terület korlátait is folyamatosan kifelé lökdösik, miközben magára a lírára mint eszközre és mint hagyományra is frissen és szellemesen reflektálnak.

A kép, a cím és a beltartalom e költészetben mindig is sajátos korrelációban állt egymással. Afféle védjegyként is értelmezhető ez, és a gyakorlott Gál Ferenc-olvasó eleve valamiféle pozitív, játékos gyanakvással közelít a címeihez, gondoljunk Az élet sűrűjében, az Ódák és más tagadások, illetve az Újabb jelenetek a bábuk életéből című korábbi munkáira. Ám hiába gyanakvás, tapasztalat, asszociációs felkészültség, nem olyan feladványok ezek, amelyeknek lenne egyértelmű megfejtésük. Pontosabban nem az a lényeges kérdés, hogy akkor most végül is mit jelent ez az egész. Az a fontos, hogyan szólalnak meg a versek, hogyan járják körül a maguk sajátos témáit, és hogyan lépnek úgy párbeszédbe az olvasóval az egyes szövegek, hogy közben nem válnak sem túl enigmatikussá, sem csont nélkül értelmezhetővé.

A legújabb kötetben további címek (sem az egyes verseknek, sem a ciklusoknak nincsenek címei) nem segítik az orientációt. Az első vers például ezzel indít: „Ahelyett hogy magára maradna / a démonokkal. Nekiállna / ablakot pucolni, főzni / vagy a mandragóra sikolyától / rettegni tévéfotelban, / eljöhetne sárga busszal hozzám.” Nagyon szorosan, szinte szétfeszegethetetlenül vannak egymásra préselve a különböző rétegek. De hát Gál Ferenc költészetének korábban sem a különféle komponensek szétválaszthatóságának, és ilyeténképpen megvizsgálható viszonyának a kérdése volt a tét, hanem az összkép vagy összhangzat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.