Film

Elveszetten

Noah Baumbach: Fehér zaj

  • SzSz
  • 2023. február 1.

Kritika

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Az 1985-ben megjelent Fehér zaj DeLillo nyolcadik könyve, ez hozta meg számára az áttörést: a többi között elnyerte az amerikai National Book Awardot is, ma pedig már a posztmodern irodalom egyik legismertebb regényeként hivatkozunk rá – DeLillóra pedig mint a 20. század egyik legjelentősebb amerikai írójára. Manhattan-terv, II. világháború, Kennedy meggyilkolása – írásainak többsége az ezeket követő, megváltozott világot mutatja be, na meg azt, hogy milyen veszélyes időket élünk. Mondandóját a koronavírus-járvány csak még időszerűbbé tette, nem csoda, hogy épp most került sor erre az adaptációra. Talán mondanunk sem kell, hogy mint minden nagy regényt, ezt is hosszú ideig megfilmesíthetetlennek tartották.

Noah Baumbach Netflixre érkező feldolgozása erre rácáfolva, hűen követi a könyv cselekményét. A középpontban egy tipikus kertvárosi família áll, akik pont úgy beszélnek és öltözködnek, mint egy korabeli családi sitcom szereplői. Jack Gladney, a férj a helyi főiskola Hitler tanszékének vezetője: talárban szaladgál, hangzatos monológokkal oktat, legjobb barátja pedig kollégája, akinek szakterülete az autóbalesetek filmbeli reprezentációja, de mindennél jobban vágyik arra, hogy Elvisre építve ő is saját tanszéket vezethessen. A Fehér zaj Amerikája a spektákulum körül forog: Hitlertől a Királyig minden egy termék, egy eladható eszme, amelyért borsos árat lehet kérni. Jellemző, hogy Jack a diktátorról szóló önéletrajzi érdekességekkel vág fel diákjai előtt, egyetlen félelme pedig, hogy kitudódik, nem tud németül. A Harmadik Birodalom rémtetteiről egy szót sem ejt, arról pedig, hogy korának fogyasztásra buzdító propagandája őt is menthetetlenül beszippantotta, fogalma sincs. Átlagos, nyárspolgári élete akkor borul fel, mikor rájön, hogy felesége, Babette titokban egy kísérleti tablettát szed szorongása és halálfélelme ellen. Egy közelben bekövetkező vonatbaleset aztán toxikus felhőt zúdít városkájára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.