Film

Elveszetten

Noah Baumbach: Fehér zaj

  • SzSz
  • 2023. február 1.

Kritika

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Az 1985-ben megjelent Fehér zaj DeLillo nyolcadik könyve, ez hozta meg számára az áttörést: a többi között elnyerte az amerikai National Book Awardot is, ma pedig már a posztmodern irodalom egyik legismertebb regényeként hivatkozunk rá – DeLillóra pedig mint a 20. század egyik legjelentősebb amerikai írójára. Manhattan-terv, II. világháború, Kennedy meggyilkolása – írásainak többsége az ezeket követő, megváltozott világot mutatja be, na meg azt, hogy milyen veszélyes időket élünk. Mondandóját a koronavírus-járvány csak még időszerűbbé tette, nem csoda, hogy épp most került sor erre az adaptációra. Talán mondanunk sem kell, hogy mint minden nagy regényt, ezt is hosszú ideig megfilmesíthetetlennek tartották.

Noah Baumbach Netflixre érkező feldolgozása erre rácáfolva, hűen követi a könyv cselekményét. A középpontban egy tipikus kertvárosi família áll, akik pont úgy beszélnek és öltözködnek, mint egy korabeli családi sitcom szereplői. Jack Gladney, a férj a helyi főiskola Hitler tanszékének vezetője: talárban szaladgál, hangzatos monológokkal oktat, legjobb barátja pedig kollégája, akinek szakterülete az autóbalesetek filmbeli reprezentációja, de mindennél jobban vágyik arra, hogy Elvisre építve ő is saját tanszéket vezethessen. A Fehér zaj Amerikája a spektákulum körül forog: Hitlertől a Királyig minden egy termék, egy eladható eszme, amelyért borsos árat lehet kérni. Jellemző, hogy Jack a diktátorról szóló önéletrajzi érdekességekkel vág fel diákjai előtt, egyetlen félelme pedig, hogy kitudódik, nem tud németül. A Harmadik Birodalom rémtetteiről egy szót sem ejt, arról pedig, hogy korának fogyasztásra buzdító propagandája őt is menthetetlenül beszippantotta, fogalma sincs. Átlagos, nyárspolgári élete akkor borul fel, mikor rájön, hogy felesége, Babette titokban egy kísérleti tablettát szed szorongása és halálfélelme ellen. Egy közelben bekövetkező vonatbaleset aztán toxikus felhőt zúdít városkájára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.