Film

Elveszetten

Noah Baumbach: Fehér zaj

  • SzSz
  • 2023. február 1.

Kritika

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Az 1985-ben megjelent Fehér zaj DeLillo nyolcadik könyve, ez hozta meg számára az áttörést: a többi között elnyerte az amerikai National Book Awardot is, ma pedig már a posztmodern irodalom egyik legismertebb regényeként hivatkozunk rá – DeLillóra pedig mint a 20. század egyik legjelentősebb amerikai írójára. Manhattan-terv, II. világháború, Kennedy meggyilkolása – írásainak többsége az ezeket követő, megváltozott világot mutatja be, na meg azt, hogy milyen veszélyes időket élünk. Mondandóját a koronavírus-járvány csak még időszerűbbé tette, nem csoda, hogy épp most került sor erre az adaptációra. Talán mondanunk sem kell, hogy mint minden nagy regényt, ezt is hosszú ideig megfilmesíthetetlennek tartották.

Noah Baumbach Netflixre érkező feldolgozása erre rácáfolva, hűen követi a könyv cselekményét. A középpontban egy tipikus kertvárosi família áll, akik pont úgy beszélnek és öltözködnek, mint egy korabeli családi sitcom szereplői. Jack Gladney, a férj a helyi főiskola Hitler tanszékének vezetője: talárban szaladgál, hangzatos monológokkal oktat, legjobb barátja pedig kollégája, akinek szakterülete az autóbalesetek filmbeli reprezentációja, de mindennél jobban vágyik arra, hogy Elvisre építve ő is saját tanszéket vezethessen. A Fehér zaj Amerikája a spektákulum körül forog: Hitlertől a Királyig minden egy termék, egy eladható eszme, amelyért borsos árat lehet kérni. Jellemző, hogy Jack a diktátorról szóló önéletrajzi érdekességekkel vág fel diákjai előtt, egyetlen félelme pedig, hogy kitudódik, nem tud németül. A Harmadik Birodalom rémtetteiről egy szót sem ejt, arról pedig, hogy korának fogyasztásra buzdító propagandája őt is menthetetlenül beszippantotta, fogalma sincs. Átlagos, nyárspolgári élete akkor borul fel, mikor rájön, hogy felesége, Babette titokban egy kísérleti tablettát szed szorongása és halálfélelme ellen. Egy közelben bekövetkező vonatbaleset aztán toxikus felhőt zúdít városkájára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?