Könyv

Extraprofik

Várhegyi Éva: A bankrendszer elfoglalása. Hogyan állítja szolgálatába a bankokat a politikai hatalom?

Kritika

Hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy a magyarországi bankszektor leuralása csak újabb tétel az autópálya-építő cégek, a szállodaláncok vagy a tojáspiac mellett; a ’tuggyukkik’ ezt is megpróbálják lenyúlni.

Valójában a bankszektor nem vethető össze egyetlen más piaci szegmenssel vagy ágazattal sem annak speciális és mindenre kiterjedő volta miatt.

Állandó szerzőnk, Várhegyi Éva ezt a folyamatot, a bankszektor leuralását és annak kockázatait, társadalmi költségét és közvetlen árát mutatja be könyvében. (A könyv, bár épít a szerző lapunkban írt Ekotrip c. publicisztikasorozatára is, önálló, külön mű – a szerk.) De sokkal több ez a történet annál, mint hogy jött Mészáros Lőrinc, és övé lett az ország második legnagyobb bankja. Egyrészt mert a bankszektorban egyáltalán nem Mészáros Lőrinc a legizgalmasabb figura, másrészt mert ez a történet sokkal korábbra nyúlik vissza, abba az időbe, amikor Mészáros még valószínűleg azzal foglalkozott, hogy a teflontömítést szakszerűen tekerje a háromnegyed colos csőre.

Talán nem mindenkinek lesz ez könnyű olvasmány, annak ellenére sem, hogy a szerző igyekszik közérthetően elmagyarázni, mi miért történt az elmúlt nagyjából harminc évben. Nem árt valamennyire tisztában lenni, hogy ki kicsoda a szektorban, de közgazdászdiploma azért nem kell. Kérdés, hogy ki az ideális olvasó? Talán az, aki kellő információval rendelkezik, hogy érdeklődjön, de mégis megtud olyat, amit eddig nem tudott.

A bankszektor lenyúlása nagyjából a kétszintű bankrendszer kiépítése után, a rendszerváltással egy időben kezdődött. Kulcsfontosságú volt, hogy akkor ki milyen pozíciót tudott fogni, és azt a későbbiekben hogyan tudta hasznosítani.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.