Könyv

Fogadás a fákra

Richard Powers: Égig érő történet

  • Gondos Mária Magdolna
  • 2021. augusztus 4.

Kritika

Lehetne akár kettős provokációnak tekinteni, ha egy környezetvédelmi témájú regényben mintegy mellékesen megjelenik, milyen is a jó könyv. 

Patricia Westerford, az egyik főszereplő saját könyvén dolgozva mondja: „Meg kellene nyernie ezt a képtelen hármasbefutó-fogadást: hogy [könyve] egyszerre legyen reményteli, hasznos és igaz.” Nézzük, hogyan nyeri meg Powers ezt a fogadást, majd egy korábbi kortárs amerikai regényt segítségül híva kérdezzük meg, nem veszít-e el közben egy másikat?

Az Égig érő történet a fehérmágiájával képes elérni, hogy soha többé ne nézzünk úgy a fákra, mint azelőtt. Powers nyelvi utakat keresett az erdőkhöz, hogy olyan világosan lássuk a fák hasznát, mint a Ligetvédők, felfedezhessük a szépségüket, mint Nádas Péter vadkörtefáját nézve a Saját halálban (2004), és olyan tisztán halljuk őket, mint a mókusoknak beszélő hemlokot, egy kitelepítés történetének utolsó narrátorát Selyem Zsuzsa Moszkvában esik című regényében (2016).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.